Vajon érezzük egy étel zsírtartalmát?

2010-03-16
 / 5.0
Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

Mint kiderült, az embereknek van egy ízérzékelőjük a zsírokhoz - hasonló ahhoz, amivel az édes, a savanyú, a sós és a keserű ízeket érezzük. Egy újonnan publikált kutatás szerint ez a szenzor az ételekben lévő zsírsavakra reagál. Valószínűleg ez lehet az az érzés, amikor egy ételt olyan "+gazdagnak" érzünk. Mindazonáltal az emberek érzékenysége erre az "ízre" változó. egy étel lehet hogy valaki számára még épp megfelelő, míg mások számára már túl 2gazdag". Nem meglepő módon, azok, akik érzékenyebbek erre az ízre, jóval kevesebb zsírt fogyasztanak, mint azok, akik nem.

Bár a kutatás ezt nem célozta meg, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy aki túl sok zsírt fogyaszt, az egyre inkább elveszítheti ezt a "zsírérzékenységet", ami aztán túlzott zsírfogyasztáshoz és testsúlynövekedéshez vezet. Nem is olyan nehéz ezt elhinni. Azok, akik sok sós ételt fogyasztanak, sokkal jobban tolerálják a sós ízt, akik pedig édesítőket használnak, amik a cukornál sokkal édesebbek, azok az édes ízzel szemben lesznek toleránsabbak.

A jó hír az, hogy ha elkezded visszavenni a sóbevitelt, vagy cukorbevitelt, akkor az érzékenység ezekre az ízekre visszatér. Miután hozzászoktak ehhez, az emberek arra lesznek rendszerint figyelmesek, hogy már kevesebb só is elegendő számukra ahhoz, hogy eléggé ízesnek érezzék az ételeket. Ez pedig azt jelentheti, hogy a zsíros ételek visszaszorítása étrendünkből visszaállíthatja az érzékenységünket is erre az ízre, így "újrakalibrálva" az étvágyunkat.

Íme egy másik érdekesség: a linolénsavat, mely egy többszörösen telítetlen zsírsav, már sokkal kisebb mennyiségben is jelzik az ízlelők, mint az olénsavat, ami egy egyszeresen telítetlen zsírsav, és a legnagyobb mennyiség a laurinsavból kellett a jelzéshez, ami egy telített zsírsav. Ez azt is jelentheti, hogy a telített zsírsavakból könnyebb túlzott mennyiséget bevinni, mint a telítetlen zsírsavakból, hiszen később kezdjük őket érzékelni.

A kutatás még nagyon az elején jár, így merész dolog lenne konklúziókat levonni belőle, de ennek ellenére érdekes a felvetés, és remélhetőleg további kutatásokat is végeznek a témában.

A kutatás összegzése

A kutatás kivonata


Kapcsolódó cikkek
A napi szénhidrátszükséglet beosztása kezdetben talán keveseket foglalkoztat, pedig fontos szerepe van abban, hogy a fizikumunk milyen képet mutat. A rossz időz...
Sokan csak számolgatják a kalóriákat, és közben nem értik, miért nem úgy alakul a forma, ahogyan tervezik. Kalóriaszükséglet: tényleg csak ez számít? Olvass tov...
A természetes antioxidánsokban gazdag étrend javítja az inzulinérzékenységet, inzulinrezisztenciában szenvedő elhízott felnőtt emberekben, és javítja az erre ad...
Vannak olyan élethelyzetek, amikor egyszerűen a hűtés hiánya miatt nem megoldható, hogy főtt kaját vagy tejtermékes ételt magaddal vigyél, ám Te szeretnél a spo...
Mindannyian - de legalábbis a legtöbben - ismerjük a teljes őrlésű gabonafélék előnyös élettani hatásait - ebben a rovatban is nem egyszer esett már szó róluk. ...
Mindig újra és újra előkerül a téma: „én tényleg mindent megteszek, mégsem fogyok. már a fülemen is a zöldség folyik ki…”. De ha mélyebben kutatunk és nincs mög...
Sokak életét keseríti meg időről időre az allergia. Bár teljes gyógyulással járó gyógymódot még nemigen fejlesztettek ki, tudnunk kell, hogy az étrendkiegészítő...
Nemrég napvilágot látott egy kutatás, melyben azt állították, hogy a probiotikumok megóvták a gyermekeket az influenzától. A kutatás a joghurtok egészségre gya...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!