Nem enni egy napig

 / 4.0
Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

Se csirkerizst, se semmit. Akár egy egész napig, vagy 36 órán át. És mégse veszíteni izmot. Hogy lehet ez? És minek? (Mi lesz a dobozokkal? :) )


A klasszikus testépítés táplálkozási szabályait jól ismerjük: napi 6-8 étkezés, kiszámolt mennyiségek, pontos makrók, a katabolizmus elkerülése és a folyamatos fehérjeellátottság érdekében, és mert -- bár ez megdőlni látszik -- harminc grammnál többfehérjét nemigen tud hasznosítani egyszerre a szervezet.

Léteznek azonban más sporttáplákozási irányzatok is, és elgondolkodtató, hogy azok képviselői is pompás fizikumú és remek teljesítményű emberek. Angol nyelvű honlapokon sokat lehet olvasni a koplalás értelméről, és a szerzők között meglepően sok az izmosember, például ő.

Fél év ketogén diéta után úgy látom, kétféle állapot van:

1. a vércukor ingadozásának kiszolgáltatott emberé, aki gyakran eszik, és ideges, ha éhes, illetve meg se éhezik soha, valamint az egész napja a kajálás köré szerveződik,

2. a stabil vércukrú, ritkásan evő, általában minimális szénhidrátot fogyasztó emberé.

Én a napi öt-hat kis adaggal egyrészt azt éltem át, hogy ennem kéne, pedig nem is vagyok éhes, másrészt azt, hogy annyira ennék még, de annyi volt az adag, nem szabad, ki kell bekkelni a következő étkezésig. És leginkább azt, hogy ez is valami táblázat, hagyjon engem békén mindenki -- hát a testem nem tudja, mikor kell neki táplálék, és micsoda? Ki is halt volna az emberiség.

Nem enni egy napig

Nekem az oldotta meg a testátformálásom nagy problémáját, hogy mikor és mit egyek, hogy lesöpörtem az asztalt.

Lesöpörtem a társadalmi asztalt, a háromszögletű alumíniumtálcát, a sótartót, a pöttyös bögrét, a körúti pékségeket, az evőkanalas jégkrémevést, a családi ebédeket, ezt az egész tárdsadalmi szokást, hogy reggelizni okvetlenül kell, délben meg ebédelni kell, és a főétel előtt van a leves, utána meg a desszert. Nem engedtem többé, hogy más írja elő, mikor és mit egyek. De lesöpörtem az unásig ismert fitnesztanácsot is, miszerint az anyagcserét folyamatosan pörgetni kell apró adagokkal, kiszámolt mennyiségekkel, az izmoknak állandóan tápanyagra van szükségük, és az éhséget, a farkaséhséget mindenképp el kell kerülni, mert jaj, akkor mi lesz.

Ez nem én vagyok, nem is ment sokáig, én nem bírom se az adagok mérését, se a táblázatokat, és nem is tudtam elhinni, hogy a testem, a helyreállított, dinamikusan sportoló, jól működő testem nem tudja és nem jelzi, hogy mire van szüksége. Most már akkor eszem, amikor éhes vagyok, mégpedig nagyon: korgó gyomorral, vagy sürgető energiaigénnyel (például nagy súlyos guggolás után azonnal).

Csak akkor eszem, de akkor mindig.

Ez az éhség más, ez nem ideges, nem egyféle ételre vagy makróra (csokira, szénhidrátra, esetleg sós ízre) sóvárog. Lassú, stabil, biztos érzés, szinte jólesik: kibírható, és valahogy, nem találok jobb szót: egészséges, ősemberi. És amit kap, az maga az élet, csupa eleven, színes, értékes ennivaló: zsíros állati eredetű élelmiszer és harsogó zöld levelek.

Van azért, amikor ez nem megy, mert ennem kell, illik, vagy csak jólesik, de egyre ritkább ez a "társadalmi éhség", az elvárásra vagy unalomból evés, és pontosan tudom, hogy ez nem ugyanaz, nem igazi éhség, nem ettől leszek tónusos.

Erre, hogy ráérezzek az igazi szükségletekre, a ketogén diéta tett képessé. Aki lejön a szénhidrátról, annál spontánul kialakul a ritkás étkezési rend. Gyakran napi egy vagy két étkezés is elég, és csak egy hat, nyolc vagy tízórás időszakban vesz magához ételt az ember. Nehéz túltolni az összkalóriát ennyi idő alatt, ráadásul edzeni is sokkal jobb egészen üresen, leürült glikogénnal, mert akkor zsírból megy. Könnyű és spontán böjt: ezt tudja az alacsony szénhidrátos életmód.

Tévhit az, hogy a koplalás veszélyes, mert leeshet a vércukorszint. Ez azoknál fordul elő, akiknek már gond van az anyagcseréjükkel, ki vannak szolgáltatva a glükóz ingadozásának, vagy pszichikailag félnek az éhség érzetétől, vagy a katabolizmustól. Ők nehezen is bírják a böjtöt.

A szervezetnek persze szüksége van glükózra, és ha nem viszi be az ember kívülről, akkor megtermeli magának (ez a glükoneogenezis), pont annyit, amennyi kell. Megtermeli a muszlim élsportolók szervezete is a vércukrot ramadán idején, és ők sem esnek össze.

A teljesítményem kirobbanó, a vércukrom stabil. Ez utóbbit kiismertem: vettem egy otthoni mérőt, és minden lehetséges időpontban megmértem. Azt tapasztaltam, hogy reggel mindenképpen spontánul megemelkedik a vércukor, tehát kávé nélkül is, de alacsonyabb sávban és szűkebb határok közt mozog, mint a ketogén diéta előtt.

A ritka evésnek, az enyhe, tartós kalóriadeficitnek a progresszív táplálkozástudományi szakirodalom élethosszabbító hatást tulajdonít: minél kisebb inzulinválasz, annál jobb. Nemcsak patkánykísérletekből, hanem a hosszú életű japánok, az okinawaiak táplálkozási szokásaiból is erre következtettek. Arról nem is beszélve, hogy sokkal kisebb macera is az étkezés így.

Érdekes kérdés, hogy tömegelni hogyan és milyen mértékben lehet szénhidrátszegény táplálkozással és ritkás étkezéssel.

Az angol nyelvű cikkeket olvasva úgy látszik, nem teljesen úgy működik az izomépítés, ahogy évtizedekig hitték. Több ketogén testépítő remekül fejlődik, ők ciklikusan vagy célzottan fogyasztanak szénhidrátot.

Egyfős, féléves kísérletemet, vagyis hogy nekem ment-e szénhidrát nélkül az izomnövekedés, teljes testösszetétel-mérés (DEXA) nyitotta és zárja hamarosan. Bár nem vagyok testépítő, erősportot végzek és izomnövekedés a célom -- nemsokára cikk lesz erről is, bármit mutasson is a gép.


Kapcsolódó cikkek
A testépítők valójában gyakran végeznek negatív ismétléseket, amikor is nehéz súlyokat mozgatnak a negatív szakaszban, hozzáértő segítség mellett....
Mikor először nagy unszolások árán 18 éves koromban lementem a terembe, leküzdve a gátlásokat, hogy mindenki rajtam fog nevetni és a többi szokásos félelmek, má...
Sokak életét keseríti meg időről időre az allergia. Bár teljes gyógyulással járó gyógymódot még nemigen fejlesztettek ki, tudnunk kell, hogy az étrendkiegészítő...
Ha egy nő nem akar valamit, akkor ember legyen a talpán, aki mégis ráveszi. Nincs az a motiváció, ami elrángatna egy nőt az edzőterembe, ha nincs kedve hozzá. K...
Aki először megy le egy edzőterembe, jobb, ha segítséget kér a kezdéshez - nagyon sok elpazarolt időt lehet azzal megspórolni, ha van, aki átsegít a kezdeti buk...
A Superbody és a jelentősebb hazai versenyek mezőnyét elnézve okkal merülhet fel kérdés, hiszen a versenyzők domináns többsége használ rendszeresen, vagy több k...
Sokaknak eszük ágában sincsen versenyszintű fizikumot felépíteni, de még a terem bikája címre sem hajtanak. Egyszerűen csak szeretnének jól kinézni, jól érezni ...
A karedzés tipikusan az az ezdés, amit a legtöbben szeretnek, mégis, a legtöbben rosszul is végzik azt. Ilyen tekintetben kéz a kézben jár a melledzéssel. Pedig...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!