Még egyszer a sebességről

2016-07-18 | 
 / 4.8
Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

A gyors edzés jó, mindenki tudja, hogy nem érdemes túl sokat tökölni a teremben. De a legjobb, ha gyors és lassú egyszerre!

Érdekes dolog ez a mechanika. A testünk tulajdonképpen egy mechanikus szerkezet, amelyben az izmok kvázi dugattyúként működnek, de nem vagyunk teljesen olyanok, mintha gépek lennénk. Ha elképzeljük az emberi testet egy masszív robotként, akkor szoros illesztésű mechanikai alkatrészekben gondolkodunk, masszív ízületekben.


Sokan képzelik például a vállízületet egy gömbcsuklónak, de sajnos a valóságban nem az.

Nem a vázunk tartja össze a testünket és nincsenek szoros illesztésű ízületi csapágyaink, hanem az izmaink, inaink és a szalagrendszerünk oldja meg azt a feladatot együttesen - a kisebb stabilitásért cserébe viszont sokkal nagyobb a mobilitásunk. Ez azt jelenti, hogy korántsem vagy olyan merev, mint amilyennek a robotokat képzeled, meg képzelték a sci-fi írók. (Más kérdés, hogy a robotok valószínűleg egészen mások lesznek és bizony már most vannak emberi izomzatot modellező robotok is - holott húsz éve még azt se tudták megoldani, hogy egy robot két lábon járjon, mint egy ember.)

Mindez azt jelenti, hogy az izomzati-, ízületi- és szalagrendszerünk komoly rugalmasságot enged meg a mozgásokban. És ehhez hozzá kell venni, hogy a tested nem akar izmot építeni, mert az izomzatot fenntartani tápanyagigényes; ellenben minden mozgást energiahatékonyan akar elvégezni.

Attól még, hogy a nagy Anrold rángatózott a súllyal, neked nem lesz jó

Ezért a mozgásfunkcióink működése során minden lehetőséget kihasználunk arra, hogy az izmok lehető legkisebb terhelésével végezzük el a mozgás/mozgatás feladatát.

Ha edzünk, akkor az edzést általában a számunkra normális mozgatási sebességgel végezzük. Csakhogy ezzel a sebességgel tökéletesen úgy működtetjük a rendszert, ahogy az ki van találva: a túlterhelés elkerülésével. Nekünk pedig túlterhelés kell, mert fejleszteni akarjuk az izomzatunk méretét vagy erejét.

A motorikus mozgás definitíve a franc se tudja mit jelent pontosan, de mi azt az ösztönös, normális mozgásdinamikát értjük alatta. Azaz amikor motorikus mozgást végzünk, azt csináljuk, ami normális a test számára, amihez hozzászokott és ezért nem jelent plusz terhelést még akkor sem, ha súlyzó van a kezünkben.

Ha motorikus - azaz nem kontrollált és koncentrált - mozgást végzünk a mozgató mechanizmusunk simán védekezni fog a túlterhelés ellen azzal, hogy elosztja a terhelést az izmok között és kihasználja az izomzati rendszer elemeinek lehetőségeit, például a szalagok rugalmasságát. Ily módon minél nagyobb súlyt használsz, annál kevésbé sikerül terhelned a célizmot, annál jobban bevonod a segédizmokat és annál több lendületet fogsz belevinni a mozgásba.

A megoldás a mozdulat lassítása és ezáltal/közben az izom feszítése.

Ki kell küszöbölni a lendítést, az alsó holtponton való rugózást és ilyesmit. Tipikus példák erre a guggolás alsó holtpont rugózás, amikor a térdszalagok és a csípő rugalmasságát használjuk ki, vagy a fekvenyomás mellkason való pattintás, de ezer már példát sorolhatnánk úgy is, hogy ez nem mindig látványos, mégis megtörténik.

Nem csak negatívban, pozitív irányban is lassabban kell végezni a mozdulatot a normálisnál.

Ez a fejlődés egyik alapköve. Tegyük félre, hogy mit látunk a termekben, mit látunk az edzővideókban és próbáljuk ki. (A pumpálás és rángatózás hiába működik a kivételezetteknek és az önkéntes hormonkezelteknek, az átlagembereknek nem fog.)

Majd ha kipróbáltuk és megéreztük a különbséget, igyekezzünk ne leszokni róla, mert az a minél több súly használatára kényszerítő ego gyakran felülírja a türelmes, kontrollált edzést.


Kapcsolódó cikkek
Talán ismered már a Mens Mentis által importált Hoist edzőtermi gép márkát: ez a cég világ életében extravagáns gépeket gyártott. A hőskorban még nem volt oválc...
TARTALOM >> * Rövid bevezető >> >> * Honnan származnak ezek az információk? >> * Mennyiben tér el a hardgainer-módszer a H.I.T.-től? >> >> * A hardgainer-mó...
Már a terem felé tartva is beleborzongsz az érzésbe. Hiszen tudod, mi vár rád. Szenvedés és fájdalom, adrenalin és tesztoszteron, ez jut osztályrészül egy guggo...
A “felfújt izom” egy nagyon hülye sztereotípia: hétköznapi emberek szeretik az izmosabbakra használni azért, hogy kevésbé fájjon, hogy ők nem izmosak. (Nem mint...
ÖSSZEFOGLALOM, HOGYAN IS ÉRHETED EL AZ ÁLOMALAKOT. Persze itt nem költségeket számítunk, hanem azt az árat, vagy „áldozatot”, amire az idődből, energiádból, le...
Bár az alkar testünk egyik legtöbbször látható izma, mégis, sokan vagy egyáltalán nem edzenek rá, vagy letudják pár sorozat csuklóbehúzással. Az alábbiakban át...
Kicsit visszatérünk egy már említett ismerősünk életére, Fiktív Dezsőre, aki nem túl erős (még), de szorgos és precíz. Valódi edzésterve van, és minden egyes ed...
Mennyire fontos a genetika a testépítésben? Molnár Peti elmondja az ő verzióját: ...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!