Kortizol - barát, vagy ellenség?

 / 4.9
Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

Sokat hallunk róla. Tudjuk, hogy nem jó, ha sok van belőle, és azt is tudjuk, hogy tőle kell a legjobban félteni a kemény munkával megszerzett izmainkat. Azonban nem ennyire fekete vagy fehér a dolog; a kortizol szerepe az emberi szervezetben kiemelkedő fontosságú, dacára annak, hogy látszólag egy elég kártékony dologról van szó. Testépítőként, sportolóként küzdünk ellene; de mi is valóban a kortizol, milyen hatásai vannak, és mit tehetünk ellene? Egyáltalán kell bármit is tennünk ellene?


A rettegett izomzabáló

A kortizol leginkább így él a testépítők tudatában. Egy haszontalan, felesleges hormon, amely ellen küzdeni KELL bármi áron, hogy megtarthassuk az izomtömegünket. Valójában a kortizol nagyon fontos szerepet tölt be az emberi szervezet működésében. Ez a szteroidhormon egy ún. glükokortikoid, melyet a mellékvesekéreg koleszterinből szintetizál. A termelését a hipotalamusz szabályozza bizonyos tényezők szerint. Ilyen tényező a bioritmusunk összes eleme, az ébrenlét állapota, az alvás, a fizikai és mentális aktivitásunk, a teljesség igénye nélkül. A legfontosabb feladata egy specifikus fehérjeszabályozás a szervezetben. Specifikus, mert bizonyos szövetek sejtjeihez képes kötődni, és ezekben a szövetekben kifejteni a hatását. Ilyen szövet példának okáért az izomszövet.
A mellékvesekéreg állítja elő a kortizolt
A kortizol a szervezet Bear Grylls-e. Egy igazi túlélőhormon: bizonyos stresszhelyzetekhez való azonnali fizikai alkalmazkodásunkat segíti elő. Minden hatása abszolút az evolúciós folyamat során a génjeinkbe kódolt túlélési mechanizmust szolgálja. Amennyire kártékony (látszólag), valójában legalább annyira döbbenetes és csodálatra méltó, hogy az emberi szervezetben ez a hormon milyen folyamatokat képes beindítani pusztán a stresszhelyzetekhez való alkalmazkodás, a túlélés érdekében.

Hatások

Képzeljünk el egy páncélszekrényt, amelynek több rekesze van. Ez a szekrény egy kódos zárszerkezettel van ellátva. Az egyes rekeszekben többféle érték van: olyan értékek, amelyeket a páncélszekrény tulajdonosa (az emberi test) különböző módon tud hasznossá tenni, amikor éppen kiadásai vannak. Amikor a páncélszekrényt kinyitja, csak úgy férhet hozzá az értékeihez, ha minden rekeszt egyenként, egy-egy egymástól eltérő kóddal nyit ki. Alkalomszerűen nyitogatja a páncélszekrényt a tulajdonosa, és attól függően nyit ki egy rekeszt, hogy éppen milyen értékre van szüksége. Kinyithat egy rekeszt, amelyben értékpapírok vannak (zsírszövetek). Általában ezekhez nyúl legutoljára, hiszen sokkal bonyolultabb ezzel foglalkozni, ha csak ki szeretne fizetni valamit, nem utolsósorban tartaléknak is szánja őket. Kinyithat egy másikat, amelyben készpénz van (izmok). Pénzzel sokkal egyszerűbb fizetni, tehát ha éppen egy általános kiadása van, vagy egy hirtelen ötlettől vezérelve szeretne vásárolni valamit, legyen szó akár nagyobb kiadásról, pénzt vesz ki a páncélszekrényből.

Időszakosan előfordul, hogy az illető (a test) egy kifejezetten nagy beruházást valósít meg akár egy hirtelen ötlettől (fizikai és/vagy pszichés stressz) vezérelve. Ilyenkor kipakolja az egész páncélszekrényt, és minden rekesz tartalmához hozzányúl. Sokszor gyorsan kell cselekednie, ha hirtelen támadna egy komolyabb banki ügylete. Nem szeretne pénzt számolni, és az értékpapírokat sem átnyálazni; egyszerűen csak ki szeretné venni minden értékét, és hasznosítani szeretné azt. Van egy speciális kód (kortizol), amely nem csak a páncélszekrény ajtaját nyitja ki, de azonnal minden rekesz tartalmát is elérhetővé teszi. Emberünk ekkor nem gondolkodik, csak odamegy a szekrényhez, és ezt a kódot üti be. Egyszerre minden anyagi erőforrása elérhetővé válik, és már rohanhat is a dolgára anélkül, hogy az idejét pocsékolné a páncélszekrénnyel, a papírokkal és a rekeszekkel való bíbelődéssel.

Ebben a kis történetben a speciális kód, a kortizol tulajdonképpen egy pánikjelszó. Ültessük át ezt a valóságba, kicsit szakmaibb nyelven: nagyon lesarkítva, a kortizol gyakorlatilag minden mozgósítható energiaforrást azonnal aktivál, hogy azt a lehető leggyorsabban felhasználhassuk. Megemeli a vércukorszintünket, beindítja a lipolízist (a zsírszövetek lebontását), és még az izmainkat is elkezdi szabad aminosavakká bontani, hogy azokat gyors energiaforrásként hasznosíthassuk. Egyszerűen MINDEN mozgósítható energiaraktárunkat gyorsan elérhetővé teszi. Hatására csökken a glükóz felvétele a sejtekben, ezzel biztosítva a magas vércukorszintet. Tulajdonképpen átmeneti inzulinrezisztenciát eredményez, mert az izomsejtek inzulinreceptorait blokkolja, hogy az izmok ne tudjanak glikogént építeni a vérben keringő glükózból. Mi szükség van glikogénépítésre, amikor éppen rohan a busman az oroszlán elől, nem igaz? Azonnal cukorra van szükség, nagyon, nagyon sok cukorra, hogy azt direkt energiaként használhassa fel a szervezet. Ha elmúlt a veszély, ráérünk glikogént építeni, akkor majd a kortizol is békénhagyja az inzulinreceptorokat.
A kortizol közvetett módon növeli a vérnyomást és a pulzust, hatására fokozódik az egész test vérellátása. Több energiával teli vér, hatékonyabb munkavégzés; tiszta sor.
Magas kortizolszint mellett a szervezetünk egy bizonyos értelemben vett prioritást állít fel az energiafelhasználásban: a stresszhelyzetekben kevésbé lényeges aktivitásokat, pl. az immunrendszer működését is csökkenti az energiaforrások felszabadításának javára (ez a magyarázat arra, hogy edzés közben, fokozott fizikai aktivitás során miért gyengül az immunrendszerünk). Csökken a fehérjeszintézis, és mint azt fentebb említettük, beindul a katabolizmus is. A katabolizmus során a kortizol kötődik az izomsejtek kortizolreceptoraihoz, és elkezdi azokat szabad aminosavakká bontani: ezek egy részéből glutamint állít elő egy bizonyos glutamin-szintetáz nevű enzim, egy részét pedig szintén azonnali energiaként használja fel a szervezet.
Kortizol a
Érdekesség: egy kísérlet során kutatók azt vizsgálták, hogy egy erőteljes stresszhelyzetben mely izmokban, izomcsoportokban kötődik a legaktívabban a kortizol az izmok kortizolreceptoraihoz. Arra jutottak, hogy a kortizol először a vállöv izmait, a vállizmokat, a trapézizom felső részét, a kar izmait, majd a mellizmokat kezdi felzabálni. A kortizolnak végül a láb izmai, főleg a vádli, a hát (széles hátizom), és a mellizmok tudtak a leginkább ellenállni. Képzeljük csak el a napokon keresztül menekülő, éhező őseinket: a láb adott a meneküléshez, a hát és a mellkas izmai pedig mechanikus védelmet is nyújtanak a felsőtestünknek, ezzel nagyobb esélyt szolgáltatva a túléléshez.

Kortizolreceptorok egyébiránt nem csak az izmokban, hanem a szívben, de még az agyban is találhatók. Amikor a kortizolszint tetőzik egy bizonyos szituációban, az emlékek "rövidtávú érzelmi eseményekként" tárolódnak a memóriánkban. Ismerős, amikor egy konfliktushelyzetet követően nem emlékszel pontosan bizonyos részletekre, igaz? Sokszor szinte csak képek villannak be az esemény fontosabb részeiről. Ez szintén egy védekezőmechanizmus, amely emlékezteti az embert a konfliktus vagy veszélyhelyzet fő elemeire, amolyan "mit kerülj el a jövőben"-elven. Ugyanakkor pusztítja a sejteket a hippokampuszban (az előagy egy részében, mely az információk, emlékek tárolásában játszik fontos szerepet), így rontja az emlékezőképességet.
A tüdőkben elősegíti a hörgők tágulását, hogy minél több oxigént legyünk képesek felvenni a lélegzetvételeinkből. Plusz: erőteljes gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik.
Kevés olyan hormon van a szervezetben, amely ennyi folyamatot lenne képes egyszerre beindítani a testünkben. A fentiek alapján láthatjuk, hogy a kortizol egy igazi csőlátású túlélőgépezetté változtatja a testünket átmenetileg. Jobb teljesítmény, lepucolt emlékképek, van itt minden; hogy egy kortizolcsúcs után mi következik, az már egy másik történet.
Harvey Cushing - Cushing-kór
Egyes esetekben a kortizolszint valamilyen autoimmunbetegség okán, vagy a mellékvesekéreg, hipotalamusz működési zavara miatt kórosan magas lehet. Ilyen állapottal járó betegség a Cushing-kór, ami a mellékevesekéreg túlműködésére vezethető vissza. A kórosan magas kortizolszint jellemző tünetei a következők:
  • "Telihold arc"
  • Magas vércukorszint
  • Magas vérnyomás
  • Csontritkulás
  • Száraz bőr, melynek következtében striák alakulnak ki
  • Lassú sebgyógyulás
  • Fekélyes, pattanásos bőr
  • Nők esetében fokozott szőrnövekedés
  • Zsírpúp a gerincoszlop nyaki részén, a tarkó közelében ("bölénypúp")
  • A zsírosodás lokalizálódása a hasra, derékra, a mellekre
  • Sorvadt izomzat, vékony végtagok
Minthogy a kortizol számos szövetünkben aktív, az esetleges hiánya ezekben a szövetekben is változásokat vagy éppen zavart okozhat.
Striák a bőrön
A krónikus kortizolhiány velejárója lehet az alacsony vérnyomás, gyengeség, hasmenés, fejfájás, fokozott izzadás, hangulatváltozás, hosszabb távon személyiségváltozás és egyéb pszichés problémák, izom és ízületi fájdalmak.

Izomépítés és kortizol

Az izomépítés egy összetett anyagcserefolyamat eredménye, amelybe a kortizol csúnyán bekavar. Hiszen miről is volt szó? A kortizol azon kívül, hogy elkezdi az izmainkat szabad aminosavakká bontani, egyúttal meg is akadályozza a fehérjeszintézist. Teljesen logikus: miért is építene a szervezetünk a vérünkben keringő szabad aminosavakból izmot, amikor éppen arra törekszik, hogy azokat gyors energiaforrásként használja fel?
A kortizol nem csak az izmokat zabálja (vagy zabáltatja fel velünk) fel szó szerint, hanem magát az anabolizmust is akadályozza, de nem csak a katabolizmus útján. Csökkenti a növekedési hormon, a tesztoszteron és az IGF-1 (insulin like growth factor - inzulinszerű növekedési faktor) termelődését is.
Végeredményben tehát, ha izmot szeretnénk építeni, arra kell törekednünk, hogy a kortizolszintünket minél alacsonyabban tartsuk. Az intenzív fizikai aktivitás, így az edzés is megemeli a kortizolszintünket; hogyan lehetséges akkor az, hogy az edzés hatására kezdünk el mégis izmot építeni? Sokan azt gondolják, hogy az izom az edzéstől direkt módon növekedésnek indul. Sőt, továbbmegyünk: edzés közben növekedik. Mi sem szolgáltat ennek a hülyeségnek jobb alapot, mint amikor az izmok be vannak durranva... valójában az edzés (a súlyzós edzés, és gyakorlatilag minden más edzésforma) erősen katabolikus állapottal jár. Edzés közben elkezdjük lebontani az izmainkat, hiszen a testünk továbbra is a túlélésre koncentrál. A súlyzós edzés esetében a trükk abban rejlik, hogy viszonylag rövid, de komoly terhelésnek tesszük ki az izmainkat, nem hagyjuk a testünket ebben az állapotban órákon keresztül (jobb esetben). Az edzés alatti katabolikus állapotot az edzést követően gyors tápanyagutánpóltással (turmixszal) ellensúlyozzuk, majd ezt követően is többször veszünk magunkhoz elegendő fehérjét és szénhidrátot a következő igénybevételig. Ez nem csak a katabolizmust állítja meg, de beindítja az anabolikus folyamatokat is. Az edzés során mikrosérülések keletkeznek az izomszöveteken, melyek regenerálódásnak indulnak, és végeredményben a regenerálódás folyamata maga az izomépítés. Az edzéssel tehát roncsoljuk és regenerálódásra sarkalljuk az izmainkat.
Ne stresszelj!
Evidenciákat nem is boncolgatunk tovább, a lényeg: minél gyakrabban éri terhelés az izmainkat (rendszeres, jól megtervezett edzésporgramról van szó természetesen, nem heti 7 edzésről, amely nem teszi lehetővé a regenerálódást), annál inkább rezisztensek lesznek a receptoraik a kortizollal szemben. Oda-vissza működik a dolog: ha használjuk az izmainkat, a testünk "tudja", hogy szükség van rájuk, ezért ehhez alkalmazkodik. Minél kevesebb stimulus éri az izmainkat, a szervezet annál inkább igyekszik megszabadulni a fölöslegtől, amit csak cipelünk magunkon. Furcsa kettősség ez: az edzés éppen annyira szolgálja az izomtömeg megtartását is, mint az izomveszteséget. Minél edzettebb, érettebb az izomzatunk, annál ellenállóbb a kortizollal szemben.

Oké, szóval a kortizol valójában nem is olyan gonosz. De mit tehetek, ha meg szeretném óvni az izmaimat tőle?

A rendszeres edzés tehát alapvető az izomtömegünk megtartásához. Az izmainknak folyamatosan stimulust kell biztosítani ahhoz, hogy a testünk ne kezdje őket leépíteni. Amennyiben elegendő időt hagyunk a regenerálódásra (tehát nem edzünk minden áldott nap őrült módjára, nem hajszoljuk magunkat túledzett állapotba), és az étrendünk is megtámogatja mindezt, céltól függően izmot építhetünk, vagy diéta alatt meg is tarthatjuk az izomtömegünk nagyobb részét. Igyekezzünk az edzéseinket intenzíven, a lehető legrövidebb idő alatt elvégezni, tehát lehetőség szerint kerüljük a maratoni, 2-3 órás edzéseket. Minél tovább húzzuk az időt dumálással, telefonálgatással, annál több izmot zabálunk fel. Az étrendünk mennyiség és minőség tekintetében is különösen hangsúlyos az izomtömegünk megőrzése szempontjából. Értelemszerűen, ha azokat a tápanyagokat biztosítjuk a szervezetünk számára, amelyek a magas kortizolszint mellett a saját raktárainkból kerülnének mozgósításra, ez a hatás ellensúlyozható.
Az időzítés sem mindegy: a kortizolszintünk fizikai vagy mentális stressztől függetlenül alapesetben reggel 8 óra körül tetőzik, a szintje a hajnalban, 4 óra környékén, de általában 3-5 órával az alvás kezdete után a legalacsonyabb. Nagyjából akkor, amikor a növekedési hormon kibocsátása is a legmagasabb; ezeknek a hormonszinteknek az ingadozása tökéletesen egybevág. Az ébredést követően tehát célszerű a lehető leghamarabb tápanyagot vennünk magunkhoz, lehetőleg könnyen emészthető és gyorsan felszívódó fehérjeforrásból, összetett szénhidrátforrásból.
Bulizni király dolog. Néha, vagy gyakran, ahogy érzed. Viszont nem árt, ha tudod, hogy, az alkoholfogyasztás nem csak a tesztoszteronszintre és a fehérjeszintézisre van kedvezőtlen hatással, de a kortizolszintet is megemeli. Ha kedves az izomtömeged, ne piálj túl sokat.
Az alvásmegvonás durván megküldi a kortizolszintet: így nem csak a regeneráció hiánya hátráltat a fejlődésben, hanem extra kortizollal is számolhatsz. A pszichés stressz ugyanezt a kategóriát képviseli, bár kétségtelen, hogy az ilyen stresszel járó események alól nem feltétlenül tudjuk magunkat tudatosan kivonni. Lehetőség szerint azonban törekedjünk a nyugalmunk megőrzésére, ez már fél siker.

Létezik olyan szer vagy táplálékkiegészítő, amellyel blokkolhatjuk a kortizol katabolikus hatását?

A prohormonok fénykorában elérhető volt néhány hormonszármazék leginkább az amerikai táplálékkiegészítőpiacon, amely (a gyártók ígérete szerint) képes volt blokkolni a kortizol hatását. A gyakorlat azt mutatta, hogy ezek a "táplálékkiegészítők" eredményesen alkalmazhatók voltak erre a célra, azonban a kortizol blokkolása negatív hozadékokkal is jár hosszabb távon, ezért ha sikerül is hasonló, még legális produktumba futnunk, lehetőség szerint hanyagoljuk a használatát. Kortizolra szükség van, és pont. Csak annyira törekedjünk ellensúlyozni a hatásait, amennyire azt természetes módon tehetjük, legfeljebb 1-1 praktikát bevetve.
Anti-kortizol arzenál
Léteznek olyan gyógyszerek, amelyekkel a krónikusan megemelkedett kortizolszint kontroll alatt tartható (pl. Cushing-kór esetén). Ezek csak orvosi felügyelet mellett alkamazhatók, és alkalmatlanok arra, hogy az izomszöveteket megóvják a leépüléstől. A kortizol blokkolása nem differenciálható kizárólag az izomszövetekre, gyógyszerekkel pedig amúgy sem kellene visszaélni legalább a saját egészségi állapotunk érdekében amellett, hogy közben illegális tevékenységet végzünk. Ellenben a táplálékkiegészítők használata jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy kontroll alatt tartsuk a kortizolszintünket. Hangsúlyos a "kontroll" szó, ugyanis nem megszüntetni akarjuk a kortizoltermelést, csak előnyös mértékben csökkenteni a hatásait.
Pszichés stressz esetén az omega 3 készítmények az agy üzemanyagaként nagyban hozzájárulhatnak a kortizol negatív hatásainak mérsékléséhez. A fehérjekészítmények alkalmazásával gyorsan és hatékonyan biztosíthatunk aminosavakat a szervezetünk számára, szintén ellensúlyozva ezzel a katabolizmust. Edzés után 1-2g C-vitamin szintén jó szolgálatot tehet. Bizonyos aminosavak szerepe kulcsfontosságú ilyen értelemben. Szabad aminosavak, de különösen a BCAA aminosavak és a glutamin használatával erős antikatabolikus hatást érhetünk el.
Örök dilemma, hogy glutamint vagy BCAA-t alkalmazzunk-e elsősorban erre a célra. A Builder szerkesztősége erősen BCAA-párti, nem véletlenül: számtalan visszajelzés és tapasztalat igazolja a magas dózisú BCAA bevitel hatásosságát. Természetesen a glutamin is rettentően hasznos, de összességében többet profitálhatunk a BCAA használatából. Külön érdekesség, hogy alapvetően a BCAA kontra glutamin küzdelemben a BCAA maradna alul, amennyiben nem megfelelő dózisban alkalmaznánk.

Micsodaaaa? Miért nem jobb a BCAA, mint a glutamin? Eddig nem azt mondtátok, hogy a BCAA a nyerő?

Utóbbi a nyerő, de a legjobb egyszerre alkalmazni őket. Nézzünk azonban egy érdekességet, amely a két aminosavtípus sorsát hivatott elemezni magas kortizolszint mellett:

BCAA

A kortizol felzabálja az elágazó szénláncú aminosavakat, tehát amikor az izomszövetet elkezdi lebontani, ezek szabad aminosavként kezdenek keringeni a véráramban. Ez a folyamat aktivál egy elágazó szénláncú ketosav-dehidrogenáz (BCKAD) nevű enzimet; ez az enzim lebontja a BCAA-kat, ugyanakkor a BCAA-k jelenléte a véráramban szintén aktiválja a BCKAD-t. Micsoda ördögi kör! Ez azt jelenti, hogy az elfogyasztott aminosav egy kisebb adagja ( >2g) hatástalan, hiszen a BCKAD ezt azonnal lebontja. Viszont egy újabb hasonló BCAA adag pedig csak a kortizol-indukált BCAA veszteséget pótolja. Ezen teória szerint a BCAA nem ellensúlyozza direkt módon a kortizol katabolikus hatását olyan mennyiségben, mint amilyen mennyiségben a természetes katabolizmus során a véráramba kerülne. Az effektus kiküszöbölhető folyamatos BCAA pótlással, vagy egyszeri nagyobb adaggal (5-10g). Az antikatabolikus hatások ilyen, vagy ennél magasabb dózisban érvényesülhetnek leginkább.

Glutamin

Nézzük, mi a helyzet a glutaminnal. A kortizol hatással van a glutaminszintézisre (akadályozza azt), és elkezdi felzabálni az izomszövetekben egyébként nagy mennyiségben jelenlévő glutamint. A glutamint viszont a szervezetünk más aminosavakból is képes előállítani (ellentétben a BCAA aminosavakkal) a glutamin-szintetáz nevű enzim segítségével. Amikor ez az enizm aktív, akkor az izmokat alkotó más aminosavakból állít elő a szervezetünk glutamint. Végeredményben tehát ha a kortizol hatására a glutamin-szintetáz beindul, az anabolikus folyamatok jelentősen visszaesnek, mivel a szervezet glutamint igyekszik előállítani a többi aminosavból (az izmainkból). A kortizol jelenléte aktiválja a glutamin-szintetázt, de a táplálékkiegészítő forámájában bevitt glutamin hatására ennek az enzimnek az aktivitása csökken. Szintén kb. 5-10g glutamin bevétele edzés közben ellensúlyozhatja a katabolizmust, de más módon, mint a BCAA-k.
Glutamin a katabolizmus ellen!
Konklúzió: a BCAA-k alapvetően rendelkeznek anabolikus (leucin) és erőteljes antikatabolikus hatással, míg a glutamin inkább antikatabolikus hatású. A katabolizmus mérséklésére elsősorban BCAA-t érdemes alkalmazni, mivel az antikatabolikus hatása megfelelő dózisban hangsúlyosabb, mint a glutaminnak, de ha maximálizálni szeretnénk ezt, akkor a BCAA és glutamin együttes alkalmazása a legjobb módszer.

Nem semmi ez a kortizolos balhé. Akkor legyen is kortizol, meg ne is?

Bizonyám! A kortizol bármennyire csúnya dolgokat is képes művelni a testünkkel, legalább annyira elengedhetetlen hormonunk, mint a tesztoszteron, vagy az inzulin. Nélküle meghalnánk, nem tudnánk létezni sem, de azért a sok is megárt belőle. Csak úgy, mint bármelyik más hormonból, legyen szó akár az inzulinról, akár nemi hormonokról. Kiemelt figyelmet az izomtömegre gyakorolt negatív hatása miatt érdemel a mi esetünkben, ezeket a hatásokat azonban jól ellensúlyozhatjuk egy jó étrenddel, megfelelő edzésprogrammal és elegendő pihenéssel, a mentális stressz leküzdésével, illetve bizonyos táplálékkiegészítőkkel.
Elegendő csak néhány aranyszabályt betartani tehát, és a kortizol nem fog nagyobb gondot jelenteni, mint amennyit jelentene akkor, ha egyébként nem féltenénk annyira a kínkeserves munkával megszerezett izmainkat. :)

Kapcsolódó cikkek
Unalmas a fehérje+zab kombó, de nincs több időd 2 percnél egy tápláló reggelire? Akkor mutatunk egy olyan megoldást, ami azon felül, hogy tömve van fehérjével é...
Valaha egy fazék rizstől sem szedtél magadra szinte egy gramm zsírt sem, most pedig a felétől elkezdesz behízni. Tisztán étkezel, nem eszel mocskot, de mégis kö...
Ezer helyen olvasni a fehérje diéta előnyös hatásait, és persze kellőképpen misztikus körítéssel is tálalják a különféle magazinok, de miről is van szó? ...
Ebben a hideg téli időben sokak esnek áldozatul kisebb meghűléseknek, megfázásoknak. Ezt meg lehet előzni egyrészt étrendkiegészítőkkel, de már több kutatás is ...
Számtalanszor kapjuk meg kérdésben, facebook kommentben, hogy milyen egyszerű, mégis nagyszerű megoldás a nyers tojásból készült turmix. Persze nyilván némi kis...
Bodó Imi elmondja miért nélkülözhetetlen manapság a kollagén használata, és bemutat egy új terméket is, ami két problémára jelent megoldást egyszerre....
Indítsd a napot egy jó erős kávéval és egy jó adag tejsavó-fehérjével – egyszerre! Egy adag PROTEIN COFFEE 27 gramm tejsavó-fehérjét tartalmaz! A tejsavó-feh...
Érzékeny vagy a laktózra? Allergiás vagy a tejfehérjére, vagy esetleg a tojásfehérjére? Felpuffadsz a szójától, és nehezen emészted? Nem maradsz megoldás nélkül...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!

Kérdés
2019-08-08
Helló,
A C-vitamin edzés utáni alkalmazásával kapcsolatban:

Az edzés alatt mikroszakadások, miattuk gyulladás, emiatt szabad gyökök. Gyulladás hegesedéssel begyógyul, így nő az izomrost mérete = izomépítés.
Viszont a C-vitamin a szabad gyökök, és így a gyulladás ellen hat. Akkor az izmosodást támogatja, vagy sem?

Köszi

válasz
2019-08-09
Szia!

Támogatja, hiszen mikroszakadás = regenerálódás = nagyobb izom, és ebbe nem szól bele, annyit csinál mindössze, hogy a képletből kiveszi a haszontalan elemeket: mínusz gyulladás, mínusz szabad gyökök, megmarad a mikroszakadás és a regeneráció :)
Kérdés
2018-03-05
Sziasztok! Köszönöm a cikket, nekem nagyon hasznos volt. A Cushing-szindróma összes tünetét magamon viselem, bár még csak most fogok orvoshoz menni. Ami miatt azonban kutakodni kezdtem, az az elmúlt hónapokban történő ijesztő mértékű izomleépülés és vele együtt járó hasi úszógumi növekedés. Csúnya vékony lábaim lettek lötyögő bőrrel, hasam megnőtt és még számos tünetem van. Súlyomból nem tudok veszíteni, pedig étkezésem nem indokolja a kb. 15 kiló feleslegem. A kérdésem az, hogy mit tudnék tenni a további izomvesztés elkerülése érdekében, illetve hogy tudnám visszafordítani a folyamatot. Nincs lehetőségem edzőterembe járni, itthon viszont szívesen elkezdeném, csak nem tudom mivel, régebben tornáztam, aerobicoztam, futottam, de ennek már több mint 12 éve. Stresszt sem tudom kikerülni, nehéz élethelyzet, fogyatékos gyermek, kisbaba stb. miatt. Mi az a kiegészítő/k amivel esetleg meg tudnám támogatni a szervezetemet, hogy az izomépítés beindulhasson? Még szoptatok, így olyan dolgok kellenének, amiket szoptatás mellett is szedhetek. Választ előre is köszönöm! Anna

válasz
2018-03-19
Szia!

Mivel még szoptatsz, szerintem nem kell rögtön a legrosszabbra gondolnod, és saját magadat diagnosztizálni. A terhesség eleve megterheli a szervezetet, a hormonjaid most teljesen máshogy működnek, mint alap állapotban. Mindenképpen vizsgáltasd ki magadat, és az orvossal megbeszélve válassz táplálékkiegészítőket, amik a hormonjaid egészséges működését támogatják.
Kérdés
2018-01-03
Sziasztok.kerlek.aki tud segitsen...kb.egy ev alatt felhiztam 20kg-ot ugy h.elotte folyamatosan sportoltam, az etrendem sem volt olyan amitol igy kene kineznem..a legrosszabb h.folyamatosan aludnek, az izmaim szinte fajnak barmilyen mozgasformat valasztok..pajzsmirigy kilove (azok a hormonok rendben vannak) de most olvasva a fenti cikket megdobbentem...nekem761nmol/L a kortizolszintem. Lehet h.ez okozza es elkepzelheto h.egy endokrinologus ezt nem veszi eszre?!Kihez, mihez fordulhatok?! Szeretnem visszakapni az egeszseges onmagam...tudtok segiteni hol kezdjem el vagy mivel?!Nagyon koszonom elore is a válaszokat!Helga

válasz
2018-02-05
Szia Helga!

Szerintem elsősorban a stresszoldást kellene előtérbe helyezni, erre van egy csomó módszer. Lehet, hogy a kortizolszint a stressz csökkenésének mértékével egyenes arányban csökken majd. Ki kellene zárni a Cushing-szindrómát is, bár gondolom, hogy ez megtörtént már.

Van egy remek termék, amiben BCAA és Glutamin is van, ez megoldaná azt, hogy az izmaid mérete ne csökkenjen jelentősen: BCAA + Glutamine Xpress. Az Omega 3 jót tesz a stressz leküzdésében, és persze egy csomó más módszer is van erre.
Kérdés
2017-12-08
Azt olvastam, hogy a cikória kávé amellett, hogy egészséges, kortizol csökkentő hatása van.
Van egy urbán legenda, hogy akik a börtönben rendszeresen cikoria kávét ittak(mert csak azt adnak ott), azok kevésbé voltak agresszívak és ebből arra következtetnek, hogy csökkent a tesztoszteron szintjük, holott valószínűleg csak a kortizol szintjük lett alacsonyabb és amiatt nyugodtak le.
Ti tudtok a cikóriáról valamit?

válasz
2017-12-08
Szia!

Ez csak annyiban igaz, hogy a cikória kávéban ugye nincs koffein, ezáltal a koffein (magas kortizol szint) okozta stresszt csökkenti.
A kortizol szint pedig normalizálódik a koffein hiányában.
Tehát nem kimondottan kortizol csökkentő hatása van, hanem inkább nem okoz olyan hatást mint a rendes koffeines kávé.
Kérdés
2017-12-04
Akkor is érdemes ha 21 éves vagyok?

válasz
2017-12-06
Szia, igen!
Kérdés
2017-10-17
Sziasztok.
Nekem egy olyan problémám van, hogy kb. 3-4 éve kezdtem el edzeni. Nagyon szépen fejlődtem sokan azt hitték, hogy szteroidot szedek mert pl. rengeteg pattanásom lett ahogy elkezdem fejlődni. Aztán kb. 1 éve fokozatosan csökken az izomzatom és a teljesítményem is. Olyan mintha teljesen abbahagytam volna mindent. Az edzés és étrend teljesen rendben van. Kérlek segítsetek, mert nem akarom abbahagyni az edzést, de ennek így semmi értelme, hogy folyamatosan csökken az izomzat és helyette zsír jön fel meg kb. hétről hétre egyre gyengébb vagyok. pl. guggoltam 70-80 kilóval most meg 30 kilónál majd megszakadok. így van minden izomcsoporttal. Elmentem egy vérvételre és ezeket az értéteket kaptam:
FT4 15,19 pmol/l
FT3 5,79 pmol/L
FSH 3,0 IU/L
LH 5,1 IU/L
Tesztoszteron 16,310 nmol/l
Kortizol 509,8 nmol/L
HGH < 0.05 ng/ml 0,00 3,00
Inzulinszerű növekedési faktor-1(IGF-1) 262,6 ng/ml
Nekem a kortizol magasnak tűnik a hgh meg nagyon alacsonynak. Vagy ezek között nincs eltérés és nem okozhatnak olyan problémát mint ami leírtam?
Előre is köszönöm a választ.

válasz
2018-02-05
Szia!

Mindenképpen javaslunk valamilyen tesztoszteronfokozót. Nézz körbe, hogy milyenek vannak, mi nyugodt szívvel ajánljuk a TGH (ízesített)-t például.

Okosság még: Amit a tesztoszteronfokozókról tudnod kell