Egy JÓ bödön zsír

 / 5.0
Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

A kókuszzsír szerencsére egyre szélesebb körben használatos, és egyre többen kezdik felismerni az előnyeit a klasszikus étkezési zsiradékokkal szemben. Hallani róla mindenfélét: hogy nem fogunk tőle elzsírosodni, akárhányszor felhasználhatjuk, és még azt is, hogy nagyon egészséges; nagyjából ennyi az az információ, ami szájról szájra terjed róla. Mi is valójában a kókuszzsír, milyen kedvező élettani hatásokkal számolhatunk a fogyasztása során, és miért jobb, mint más étkezési zsiradékok?


Mindennapi zsírunk

Egyrészt, amit magunkon cipelünk, másrészt jó esetben a kókuszzsír. Kicsit vad hangzása van: azért ha zsírról beszélünk, általában a hájra, sertészsírra asszociálunk. A kókuszzsír egy étkezési olaj, az ázsiai kulinária szerves része hosszú-hosszú évek óta. Sütésre, főzésre használják leginkább. A kókuszpálma gyümölcséből, a kókuszdió szárított (vagy nem szárított, feldolgozási eljárástól függ) húsából nyerik ki. Nem csak a gasztronómia területén használatos, eltérő minőségű forrásokat orvosi, ipari célokra egyaránt alkalmaznak. Mivel jelentős a telített zsírsav tartalma, teljesen ellenáll az avasodásnak, és akár két évig is eláll egyszerű szobai körülmények között anélkül, hogy romlana a minősége. A boltok polcain találkozhatunk szűz, valamint finomított verziókkal, és hidrogénezettel is; utóbbi természetesen kerülendő, mint minden más zsírforrás, amelyet ezzel az eljárással kezelnek.

Szép, egészséges kókuszdióból állítják elő a kókuszzsír.

A kókuszzsír előállítása

Alapvetően kétféle módon dolgozzák fel a kókuszt a zsiradék kinyerése céljából: száraz és nedves feldolgozás útján. A száraz feldolgozás esetében különválasztják a húst a héjtól, és különböző szárítási eljárásokkal koprát (magát a szárított kókuszhúst) állítanak elő a kókuszdióból. A koprából sajtolási eljárással nyerik ki az olajat, vagy kémiai úton kioldják belőle hexán használatával. A végtermék maga a kókuszzsír, és egy magas fehérje- és rosttartalmú pép. Utóbbi emberi fogyasztásra nem kifejezetten alkalmas a gyenge tápértéke miatt, és nagyon nehezen fogyasztható az állaga miatt (mivel gyakorlatilag lehetetlen elrágni), további eljárásokat viszont már nem alkalmaznak a pép fehérjetartalmának megmentésére annak gazdaságtalansága miatt. Ez a massza tulajdonképpen egy feldolgozásra nem kerülő, haszontalan végtermék.

Nedves eljárás esetében magát a nyers kókuszhúst használják fel, előzetesen nem szárítják ki, nem vetik alá semmilyen szárítóeljárásnak. Ebben az esetben egy olajból és vízből álló emulziót nyernek ki a kókuszból. A feldolgozási folyamat legnehezebb része az olaj és a víz szétválasztása: vagy hosszadalmas főzéssel, vagy modernebb eljárásként speciális centrifugákkal nyerik ki a tiszta olajat ebből az emulzióból. Utóbbi esetben különböző adalékanyagokat, sót, enzimeket, savakat alkalmazhatnak, lehűtik majd felforrósítják az alapanyagot. A nedves eljárás esetében többféle lehetőség is adott, de átlagosan 15%-kal kevesebb az ilyen eljárások során a nyereség a száraz feldolgozáshoz képest. Ráadásul ezek az eljárások sokkal költségesebbek, leginkább a feldolgozáshoz szükséges eszközök és gépek igényelnek túl nagy anyagi befektetést.

Szép, tiszta kókuszolaj.

Mindkét esetben nagy jelentőséggel bír a kókusz betakarítása: a kókuszdiók legfeljebb 20 hónaposak lehetnek, a termés kora ugyanis jelentősen befolyásolja a feldolgozás hatékonyságát. Ha túl fiatal a termés, sokkal nehezebb koprát csinálni belőle, és a kinyerhető olaj mennyisége is kevesebb. Az ilyen eljárással gyártott "hagyományos" kókuszzsír általában egy finomított olaj, melyet gyakran hexánnal oldanak ki a koprából. Az eltarthatóságát sóval, citromsavval növelik, és kb. 150 fokra melegítik, hogy az olajban 0.2% alatti nedvességtartalmat érjenek el. Ez az a kókuszzsír, amit többnyire a közértek polcairól leemelhetünk, és azt gondoljuk hogy egészséges dolgot vásárolunk. Nagyot egyébként nem tévedünk, még ez verzió is fényévekkel jobb választás a klasszikus étolajnál, főzéshez és sütéshez az olivaolajnál is, hiszen a zsírsavprofilja alapvetően nem rosszabb, mint a kíméletesebb módon előálított kókuszzsírnak. Inkább az adalékanyagok tehetik antipatikussá ezeket a termékeket azok számára, akik a lehető legtisztább forrásokat keresik.

Szűz kókuszolaj, RBD, hidrogénezés

A szűz kókuszzsírt mindig friss kókuszhúsból vagy kókusztejből, esetleg kókuszmaradványból állítják elő. Egy kíméletes, kémiai kezelésektől mentes tisztítási eljárást követően sajtolják ki a tiszta, teljesen organikus zsiradékot, amennyiben az alapanyag a tiszta hús; a kókusztejből fermentációs eljárás során, 36-48 órás érlelést követően vonják ki az olajat. A szűz kókuszolaj jellegzetessége az erőteljes kókuszos íz és illat, sárgás szín, és összességében egy nyersebb textúra.

Az ún. RBD (refined, bleached, deodorized=finomított, tisztított, szagtalanított) olajat a szűz kókuszzsírból állítják elő, ez egy szűrt, tisztább, teljesen színtelen és szagtalan olaj. A minősége annyival gyengébb, hogy a szűz zsírban található fitonutriensek a tisztítási eljárás során megsemmisülnek, de a zsír minősége, zsírsavprofilja, és összességében az élettani hatása teljesen azonos a szűz kókuszzsíréval. Ez egy nem hirogénezett zsiradék alapvetően. Az előnye abban rejlik leginkább, hogy a felhasználása során nem érződik kókusz íze és szaga sem azt ételben, mivel voltaképpen ez egfy teljes semleges ízű és színű olaj: dermedten fehér, mint a sertészsír, olvadtan kristálytiszta és átlátszó. Az RDB kókuszzsírok esetében nem kell számolnunk a természet "finomságaival" sem, amely a betakarítás és a feldolgozás során vegyülhet az olajjal, ugyanis a finomítás során ezektől a sok esetben állati eredetű "végtermékektől" (rovarok, bogarak ürüléke, maradványai) teljesen mentessé válik a produktum.

Kerülendő a hidrogénezett kókuszzsír

A hidrogénezett kókuszzsír alapja viszont mindig RBD. Ennek az eljárásnak a célja az, hogy a zsír olvadási pontját növeljék. Míg a szűz és az RBD olajok 24 fokon olvadnak, addig a hidrogénezett kókuszzsír olvadási pontja 36-40 fok. Melegebb éghajlatú országokokban tárolás, szállítás szempontjából ez előnyös tulajdonság, azonban a hidrogénezett kókuszzsír élettani hatásai nem túl kedvezőek, mivel a hidrogénezési eljárás során az egészségre rendkívül káros transzzsírsavak képződnek a termékben. Mindig olyan termék használatára törekedjünk, amely nem hidrogénezett!

Élettani hatások, zsírsavprofil, felhasználhatóság

Néhány egészségügyi szervezet hevesen támadja a kókuszzsírt 91%-os telített zsírsavtartalma miatt (a WHO, azaz az Egészségügyi Világszervezet is többek között... milyen meglepő, nem igaz?). Első ránézésre ez tényleg ijesztő lehet, hiszen még a sertészsír sem tartalmaz ennyi telített zsírt; nem árt azonban, ha kicsit jobban a dolgok mögé nézünk. Telített és telített zsírsav között is egetverő különbségek lehetnek.

Zsírforrás Telített zsírsav (%) Egyszeresen telítetlen zsírsav (%) Többszörösen telítetlen zsírsav (%)
Napraforgóolaj 10 45 40
Olivaolaj 14 72 14
Repceolaj 7,3 6 3
Kókuszzsír 91 6 3
Lenmagolaj 6-9 10-22 70-90
Kukoricaolaj 13 27 54

A kókuszzsír igen nagy arányban tartalmaz laurinsavat; ez a telített zsírsav ugyan megemeli a vér koleszterinszintjét, a HDL-t és LDL-t egyaránt. Erőteljesebben növeli azonban a HDL koleszterinszintet, de végeredményben az LDL koleszterinszint csökkenésével számolhatunk, ami csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Dacára tehát a sok telített zsírsavnak, a kókuszzsír messze jobb élettani hatásokkal rendelkezik, mint bármelyik közönséges étolaj, vagy részlegesen hidrogénezett növényi zsiradék.

Szép kis plakk az artériában. Ez történik, ha rossz zsírokat eszel.

Ráadásul igen magas MCT (közepes láncú trigliceridek) tartalommal rendelkezik, melyet gyors energiaforrásként hasznosíthatunk. Az MCT-k a szénhidrátokhoz hasonlóan bomlanak le, viszont kétszer annyi energiát biztosítanak ketonok formájában, anélkül, hogy a szénhidrátokhoz hasonlóan képesek lennének zsírként tárolódni. Hoppá! Ez azért igazán nem mindegy. Ha azt vesszük alapul, hogy az MCT-k önmagukban is használatosak ilyen célzattal táplálékkiegészítő formájában, duplán jól járunk a kókuszzsír fogyasztásával.

Általános tévhit az, hogy a kókuszzsír sokkal ellenállóbb a magas hőfokkal szemben, mint más zsírforrások. Ez részben igaz csak, nagyjából 170-180 fokos hőmérsékletig teljesen stabil marad, és szinte egyáltalán nem károsodik a zsírsavprofilja. Éppen ezért akár többször is felhasználható, azonban ennél magasabb hőmérsékleten elkezd füstölni.

Magasabb hőfokot bír még a napraforgóolaj is (210 fok), vagy az olivaolaj (193 fok), noha ezek zsírsavprofilja nagyjából egyszeri sütés alkalmával károsodik, illetve már a felhasználás során romlik a zsírsavprofiljuk, még ha nem is érik el az az említett hőfoki határértéket. Az tehát teljesen világos, hogy a kedvező zsírsavprofil önmagában nem feltéltenül jelent túl sokat, hiszen a zsírsavak típusa is egy lényeges pont.

Ha nem a leglényegesebb.

500 ml 
 / 5.0
 
910 Ft

A fentiekből tisztán látszik, hogy a kókuszzsír tökéletesen beilleszthető egy testépítő étrendbe: még ha a zsírsavprofilja látszólag nem is kedvező, az élettani hatásai hozzájárulhatnak a keringési rendszerünk egészségéhez, és teljes egészében helyettesíthetünk vele minden más étkezési zsiradékot, amelyet sütéshez vagy főzéshez használnánk. Mindazonáltal az átlagos éltemódot folytató, vagy éppen az egészségükre nagyobb figyelmet fordító emberek étrendjében is hasonlóképpen megállja a helyét.

Az ára elsőre borsosnak tűnhet, de ha figyelembe vesszük az újrahasznosíthatóságát, és azt, hogy már a gyengébb minőségű olivaolajkeverékek is csak 200-400Ft-tal drágábbak literenként, tulajdonképpen már ott tartunk, hogy minden tekintetben a kókuszzsír a legjobb választás az ételeink elkészítéséhez amellett, hogy nagyban hozzájárulhatunk a használatával az egészségünk megőrzéséhez hosszabb távon.

Jerk

bb. A kókuszpálma gyümölcséből, a kókuszdió szárított (vagy nem szárított, feldolgozási eljárástól függ) húsából nyerik ki. Nem csak a gasztronómia területén használatos, eltérő minőségű forrásokat orvosi, ipari célokra egyaránt alkalmaznak. Mivel jelentős a telített zsírsav tartalma, teljesen ellenáll az avasodásnak, és akár két évig is eláll egyszerű szobai körülmények között anélkül, hogy romlana a minősége. A boltok polcain találkozhatunk szűz, valamint finomított verziókkal, és hidrogénezettel is; utóbbi természetesen kerülendő, mint minden más zsírforrás, amelyet ezzel az eljárással kezelnek.

Szép, egészséges kókuszdióból állítják elő a kókuszzsír.

A kókuszzsír előállítása

Alapvetően kétféle módon dolgozzák fel a kókuszt a zsiradék kinyerése céljából: száraz és nedves feldolgozás útján. A száraz feldolgozás esetében különválasztják a húst a héjtól, és különböző szárítási eljárásokkal koprát (magát a szárított kókuszhúst) állítanak elő a kókuszdióból. A koprából sajtolási eljárással nyerik ki az olajat, vagy kémiai úton kioldják belőle hexán használatával. A végtermék maga a kókuszzsír, és egy magas fehérje- és rosttartalmú pép. Utóbbi emberi fogyasztásra nem kifejezetten alkalmas a gyenge tápértéke miatt, és nagyon nehezen fogyasztható az állaga miatt (mivel gyakorlatilag lehetetlen elrágni), további eljárásokat viszont már nem alkalmaznak a pép fehérjetartalmának megmentésére annak gazdaságtalansága miatt. Ez a massza tulajdonképpen egy feldolgozásra nem kerülő, haszontalan végtermék.

Nedves eljárás esetében magát a nyers kókuszhúst használják fel, előzetesen nem szárítják ki, nem vetik alá semmilyen szárítóeljárásnak. Ebben az esetben egy olajból és vízből álló emulziót nyernek ki a kókuszból. A feldolgozási folyamat legnehezebb része az olaj és a víz szétválasztása: vagy hosszadalmas főzéssel, vagy modernebb eljárásként speciális centrifugákkal nyerik ki a tiszta olajat ebből az emulzióból. Utóbbi esetben különböző adalékanyagokat, sót, enzimeket, savakat alkalmazhatnak, lehűtik majd felforrósítják az alapanyagot. A nedves eljárás esetében többféle lehetőség is adott, de átlagosan 15%-kal kevesebb az ilyen eljárások során a nyereség a száraz feldolgozáshoz képest. Ráadásul ezek az eljárások sokkal költségesebbek, leginkább a feldolgozáshoz szükséges eszközök és gépek igényelnek túl nagy anyagi befektetést.

Szép, tiszta kókuszolaj.

Mindkét esetben nagy jelentőséggel bír a kókusz betakarítása: a kókuszdiók legfeljebb 20 hónaposak lehetnek, a termés kora ugyanis jelentősen befolyásolja a feldolgozás hatékonyságát. Ha túl fiatal a termés, sokkal nehezebb koprát csinálni belőle, és a kinyerhető olaj mennyisége is kevesebb. Az ilyen eljárással gyártott "hagyományos" kókuszzsír általában egy finomított olaj, melyet gyakran hexánnal oldanak ki a koprából. Az eltarthatóságát sóval, citromsavval növelik, és kb. 150 fokra melegítik, hogy az olajban 0.2% alatti nedvességtartalmat érjenek el. Ez az a kókuszzsír, amit többnyire a közértek polcairól leemelhetünk, és azt gondoljuk hogy egészséges dolgot vásárolunk. Nagyot egyébként nem tévedünk, még ez verzió is fényévekkel jobb választás a klasszikus étolajnál, főzéshez és sütéshez az olivaolajnál is, hiszen a zsírsavprofilja alapvetően nem rosszabb, mint a kíméletesebb módon előálított kókuszzsírnak. Inkább az adalékanyagok tehetik antipatikussá ezeket a termékeket azok számára, akik a lehető legtisztább forrásokat keresik.

Szűz kókuszolaj, RBD, hidrogénezés

A szűz kókuszzsírt mindig friss kókuszhúsból vagy kókusztejből, esetleg kókuszmaradványból állítják elő. Egy kíméletes, kémiai kezelésektől mentes tisztítási eljárást követően sajtolják ki a tiszta, teljesen organikus zsiradékot, amennyiben az alapanyag a tiszta hús; a kókusztejből fermentációs eljárás során, 36-48 órás érlelést követően vonják ki az olajat. A szűz kókuszolaj jellegzetessége az erőteljes kókuszos íz és illat, sárgás szín, és összességében egy nyersebb textúra.

Az ún. RBD (refined, bleached, deodorized=finomított, tisztított, szagtalanított) olajat a szűz kókuszzsírból állítják elő, ez egy szűrt, tisztább, teljesen színtelen és szagtalan olaj. A minősége annyival gyengébb, hogy a szűz zsírban található fitonutriensek a tisztítási eljárás során megsemmisülnek, de a zsír minősége, zsírsavprofilja, és összességében az élettani hatása teljesen azonos a szűz kókuszzsíréval. Ez egy nem hirogénezett zsiradék alapvetően. Az előnye abban rejlik leginkább, hogy a felhasználása során nem érződik kókusz íze és szaga sem azt ételben, mivel voltaképpen ez egfy teljes semleges ízű és színű olaj: dermedten fehér, mint a sertészsír, olvadtan kristálytiszta és átlátszó. Az RDB kókuszzsírok esetében nem kell számolnunk a természet "finomságaival" sem, amely a betakarítás és a feldolgozás során vegyülhet az olajjal, ugyanis a finomítás során ezektől a sok esetben állati eredetű "végtermékektől" (rovarok, bogarak ürüléke, maradványai) teljesen mentessé válik a produktum.

Kerülendő a hidrogénezett kókuszzsír

A hidrogénezett kókuszzsír alapja viszont mindig RBD. Ennek az eljárásnak a célja az, hogy a zsír olvadási pontját növeljék. Míg a szűz és az RBD olajok 24 fokon olvadnak, addig a hidrogénezett kókuszzsír olvadási pontja 36-40 fok. Melegebb éghajlatú országokokban tárolás, szállítás szempontjából ez előnyös tulajdonság, azonban a hidrogénezett kókuszzsír élettani hatásai nem túl kedvezőek, mivel a hidrogénezési eljárás során az egészségre rendkívül káros transzzsírsavak képződnek a termékben. Mindig olyan termék használatára törekedjünk, amely nem hidrogénezett!

Élettani hatások, zsírsavprofil, felhasználhatóság

Néhány egészségügyi szervezet hevesen támadja a kókuszzsírt 91%-os telített zsírsavtartalma miatt (a WHO, azaz az Egészségügyi Világszervezet is többek között... milyen meglepő, nem igaz?). Első ránézésre ez tényleg ijesztő lehet, hiszen még a sertészsír sem tartalmaz ennyi telített zsírt; nem árt azonban, ha kicsit jobban a dolgok mögé nézünk. Telített és telített zsírsav között is egetverő különbségek lehetnek.

Zsírforrás Telített zsírsav (%) Egyszeresen telítetlen zsírsav (%) Többszörösen telítetlen zsírsav (%)
Napraforgóolaj 10 45 40
Olivaolaj 14 72 14
Repceolaj 7,3 6 3
Kókuszzsír 91 6 3
Lenmagolaj 6-9 10-22 70-90
Kukoricaolaj 13 27 54

A kókuszzsír igen nagy arányban tartalmaz laurinsavat; ez a telített zsírsav ugyan megemeli a vér koleszterinszintjét, a HDL-t és LDL-t egyaránt. Erőteljesebben növeli azonban a HDL koleszterinszintet, de végeredményben az LDL koleszterinszint csökkenésével számolhatunk, ami csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Dacára tehát a sok telített zsírsavnak, a kókuszzsír messze jobb élettani hatásokkal rendelkezik, mint bármelyik közönséges étolaj, vagy részlegesen hidrogénezett növényi zsiradék.

Szép kis plakk az artériában. Ez történik, ha rossz zsírokat eszel.

Ráadásul igen magas MCT (közepes láncú trigliceridek) tartalommal rendelkezik, melyet gyors energiaforrásként hasznosíthatunk. Az MCT-k a szénhidrátokhoz hasonlóan bomlanak le, viszont kétszer annyi energiát biztosítanak ketonok formájában, anélkül, hogy a szénhidrátokhoz hasonlóan képesek lennének zsírként tárolódni. Hoppá! Ez azért igazán nem mindegy. Ha azt vesszük alapul, hogy az MCT-k önmagukban is használatosak ilyen célzattal táplálékkiegészítő formájában, duplán jól járunk a kókuszzsír fogyasztásával.

Általános tévhit az, hogy a kókuszzsír sokkal ellenállóbb a magas hőfokkal szemben, mint más zsírforrások. Ez részben igaz csak, nagyjából 170-180 fokos hőmérsékletig teljesen stabil marad, és szinte egyáltalán nem károsodik a zsírsavprofilja. Éppen ezért akár többször is felhasználható, azonban ennél magasabb hőmérsékleten elkezd füstölni.

Magasabb hőfokot bír még a napraforgóolaj is (210 fok), vagy az olivaolaj (193 fok), noha ezek zsírsavprofilja nagyjából egyszeri sütés alkalmával károsodik, illetve már a felhasználás során romlik a zsírsavprofiljuk, még ha nem is érik el az az említett hőfoki határértéket. Az tehát teljesen világos, hogy a kedvező zsírsavprofil önmagában nem feltéltenül jelent túl sokat, hiszen a zsírsavak típusa is egy lényeges pont.

500 ml 
 / 5.0
 
910 Ft

A fentiekből tisztán látszik, hogy a kókuszzsír tökéletesen beilleszthető egy testépítő étrendbe: még ha a zsírsavprofilja látszólag nem is kedvező, az élettani hatásai hozzájárulhatnak a keringési rendszerünk egészségéhez, és teljes egészében helyettesíthetünk vele minden más étkezési zsiradékot, amelyet sütéshez vagy főzéshez használnánk. Mindazonáltal az átlagos éltemódot folytató, vagy éppen az egészségükre nagyobb figyelmet fordító emberek étrendjében is hasonlóképpen megállja a helyét.

Az ára elsőre borsosnak tűnhet, de ha figyelembe vesszük az újrahasznosíthatóságát, és azt, hogy már a gyengébb minőségű olivaolajkeverékek is csak 200-400Ft-tal drágábbak literenként, tulajdonképpen már ott tartunk, hogy minden tekintetben a kókuszzsír a legjobb választás az ételeink elkészítéséhez amellett, hogy nagyban hozzájárulhatunk a használatával az egészségünk megőrzéséhez hosszabb távon.

Jerk


Kapcsolódó cikkek
Cikksorozatunkban a természet azon szuperételeit vesszük át, amelyek gyakorlatilag multivitaminként funkcionálnak.Természetes formájukban tartalmaznak számos r...
A tesztoszteronfokozó kiegészítők az elmúlt időkben nagyon népszerűek lettek. Úgy tűnik, mindenki, legyen egy srác vagy felnőtt férfi, fel akarja turbózni a ho...
Az izomfehérjékben, sok más fehérjéhez hasonlóan húszféle aminosav található, amelyek egyike az arginin, (biokémiában jelölésére Arg használatos), amely többfél...
Fehérje, kreatin, tömegnövelő, vitamin... Szépen sorban jönnek egymás után az étrendkiegészítő kategóriák, majd megakad a szemed az egyiken, ami picit kakukktoj...
Mi az amit a szedésével elérhetsz? * Gyulladáscsökkentő hatású, így fokozza a regenerálódást * Segít megőrizni a strukturális szövetek, ízületek egészségé...
Sokan kérdezitek, mi történik, ha a fehérjét meleg ételekhez keveritek, esetleg főzéshez vagy sütédshez használjátok. Hatástalanná, haszontalanná válik így a f...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!

Kérdés
2018-06-22
Én nem vagyok megőrülve a főzött csirkemellért, kókuszzsírban megsütve viszont nagyon jó. Bár nagyon keveset használok belőle a sütéshez, a kalóriatartalma igen magas. A kérdésem, hogy ezt diéta alatt is süthetem kókuszzsírban, vagy főzzem inkább?
Köszi!

válasz
2018-06-26
Szia!

Szerintem nagyon jól meg lehet oldani az ízesítést, ha sütöd a csirkemellet. Fűszerekkel, vagy körettel, egy pici sajttal, stb. Én egyetlen egyszer próbáltam főzni vízben, és lehetetlen volt megenni.
Kérdés
2018-02-07
Ha magas a koleszterin szintem akkor ehelyett mit válasszak vagy ehelyett használjam inkább a spray változatot (ugyanis ott tényleg tudok kicsit használni míg ebből fagigcsinálni kell)? Illetve mennyi kókuszzsírt lehet használni naponta?

válasz
2018-02-08
Szia!

A "spricnis" megoldás szuper ötlet. Minél kevesebbet használsz, annál jobb, így nincs meghatározva a napi maximum mennyiség.
Kérdés
2017-11-02
Akinek alapból is magas a koleszterin szintje ne használjon kókuszzsírt. Én tudatlan ugyanis azt gondoltam, ez jó lesz rá. Imádtam is, és közben nem értettem, miért kúszik egyre feljebb a koleszterinem. Hát ezért. Viszont az olajokat nem bírom feldolgozni, hát most törhetem a fejem mivel süssek helyette. De hátha lesz egyszer olíva zsír :D

válasz
2017-11-06
Szia!

Próbáld ki azt, hogy a saját zsírjában főzöd a husikat :) Hosszas lesz a folyamat, és ha pl csirkemellet készítesz, próbáld ki a főzőzacskót! :) Olívaolaj sem megy? Egy jó teflonos serpenyő is sokat segíthet, azon lehet zsír nélkül is főzni.