Egészség- és teljesítményerősítő zsírsavak

2008-12-24 | 
 / 5.0
Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

A zsírok egészségesek, elősegítik a karcsúság, és az erőteljes fizikai teljesítmény meglétét, de beteggé, és elhízottá is tehetnek bennünket, ha nem a megfelelő minőségben és mennyiségben esszük őket. A következőkben a docohexaenoic sav (DHA), az eicosapentaenic sav (EPA), és a gamma-linolenic sav (GLA) táplálkozásfiziológiai előnyeit, és biológiai hatásait ismertetjük, melyek főként halolajból, és borvirág vagy ligetszépe növényekből származnak.


A különleges táplálkozási igényekkel rendelkező emberek - a sportolók esetében a jelentőségük külön kiemelendő. Az ő számukra a használatuk elengedhetetlen!

Hatásaik a szív- és érrendszerre:

  • Szívritmus szabályozó hatásuk van
  • Lassítják az erek öregedési folyamatait
  • Küzdenek az arteroszklerózis - az erek beszűkülése ellen
  • Küzdenek az abnormális véralvadás, és a trombózis ellen
  • Javítják a vérátfolyást az erekben és hígítják, a túl viszkózus vér állagát
  • Csökkentik a vércukorszintet
  • A szélütés kockázatát nagymértékben csökkentik

Hatásaik a sejtekre:

  • A sejtmembránok stabilitását, és integritását (épségét) stabilizálják

Hatásaik az emésztőrendszerre:

  • Az epekövek kialakulását akadályozzák

Hatásaik a szemre:

  • A szem, öregedéssel járó degenerációinak kialakulását akadályozza (ARMD)

Hatásaik az immunrendszerre:

  • Az autóimmun betegségek ellen működnek
  • A mellrák kialakulását akadályozzák
  • A bélrák kialakulását akadályozzák
  • A tüdőrákos betegek túlélési esélyét növelik
  • A hasnyálmirigyrák kialakulását akadályozzák
  • A prosztatarák kialakulását akadályozzák
  • Javítják a TH1 T-immunsejtek működését

Hatásaik az anyagcserére:

  • Javítják a sport-teljesítményt a magasabb, és maximális oxigénfelvétel képesség növelő hatásuk miatt (VO2 Max)
  • Javítják a sejtek energiaszintjét a sejtekben
  • Védik az izomsejteket a toxikus anyagoktól, mert sportoláskor magasabb fizikai teljesítmény jön létre hatásukra
  • Antikatabol hatásuk (izomzatvédő) van (mert energiát spórolnak a szervezetnek, az anyagcseretermékek kiválasztásakor)
  • Csökkentik az izomsejtek inzulin ellenálló képességét
  • Javítják a zsíranyagcserét (növelik a szétkapcsolt protein 3 szintézist)
  • Csökkentik a vérzsír szintet
  • Gyorsítják a testzsírok lebontását (a szétkapcsolt fehérjék, és a zsíranyagcserében résztvevő, szervezeten belüli enzimek aktiválása által)

Hatásuk a mozgásszervekre:

  • Javítják a csontok építőfolyamatait (fokozzák a kalcium felvételt)
  • Csökkentik a gyulladásos folyamatokat a szövetekben
  • Csökkentik a prostaglandin E2 -t
  • Antikatabol (izomzatvédő) hatásúak (csökkentik a creatin foszfokináz értékeket intenzív edzés után)
  • A csontritkulást akadályozzák  
  • A reumás arthritis ellen küzdenek (csökkentik az interleukin 1 és a leukotrien B4 értékeket)

Hatásuk az idegrendszerre:

  • Csökkentik a fejfájást, és a migrént
  • Küzdenek a depresszió ellen
  • Hatékonyak a Multiple Szklerózis ellen (MS)

Hatásuk a légzőszervekre:

  • Javítják a tüdő funkciókat asztmás betegekben
  • Küzdenek a bronhitisz ellen
  • Küzdenek az Emfisema ellen
  • Küzdenek a dohányzás okozta károsodások ellen a tüdőben

Hatásuk a nemi rendszerre:

  • Küzdenek a dysmenorrhea ás a menstruációs fájdalmak ellen
  • Küzdenek a pre-mentruációs tünetek ellen
  • Fontosak a szervezeten belüli tesztoszerton-, androsztenedione-, androszterone- termelődéshez, és megfelelő hormonszinthez, és a spermatermelődéshez.

Hatásuk a bőrre:

  • Az akné tüneteit enyhítik
  • Az ekcéma tüneteit enyhítik
  • A bőr rugalmasságát javítják

Hatásuk a következő endogén (szervezeten belüli) anyagokra:

  • Növelik a superoxid dismutáz (SOD) szintet
  • Emelik a szérum docosahexaenoic-sav szintet(DHA)
  • Emelik a szérum eicosapentaenoic-sav szintet (EPA)
  • Növelik a prostaglandinin I2 képződését
  • A GLA növeli a prostaglandin E1 képződését (növeli a cAMP)
  • Javítják a képződését, és aktivitását a szétkapcsolt Protein 3 esetében (melyekkel a zsíranyagcsere gyorsul)

A következő potenciálisan mérgező endogén (szervezeten belüli) anyagok ellen küzdenek:

  • Csökkentik az interleukin 1 és az interleukin 6 képződését
  • Csökkentik a tumor-nekrozis-faktor (TNF-alfa forma) szintet
  • Csökkentik az aracidonic sav szintézisét
  • Csökkentik a leukotrien B4 képződését
  • Csökkentik a prostaglandin E2 képződését
  • Csökkentik a szérum thromboxán B2 szintet
  • Csökkentik a C-reactív protein szintet
  • Csökkentik a fibriongén szintet
  • Csökkentik nuklear faktor-Kappa B aktivitását (NF-Kappa B)
  • GLA csökkenti az 5-alfa-reductáz képződését, és aktivitását
  • GLA csökkenti az aldosteron képződését


Különösen érdekes előnyeik a sportolók számára:

A fenti, címszavakban feltűntetett, messzemenő előnyeik, minden, a sporttól ódzkodó emberek számára is érvényesülnek. Nézzük meg, most eme zsírsavak további hatásait, a sportolók szemszögéből, és talán világosabb lesz, hogy miként vigyen be szervezetébe megfelelő zsírsavakat, pénztárcakímélő módon.

A zsírsavak, már ismert módon, hasonlóan működnek, mint a hormonok. Azonban nem úgy hatnak, mint a szteroidok, melyek közvetlenül, az izomtömeget növelik, de ezek az anyagok kontrollálják a zsíranyagcserét, az anyagcsere gyorsaságát, az oxidációt, az energiafolyamatokat, az energia termelését MINDEN EGYES SEJTBEN, melyen keresztül természetesen szabályozhatjuk az izomzatépítő, és lebontó folyamatokat. Az EPA, DHA, GLA zsírsavak, ezeket a folyamatokat felgyorsítják (miközben a telített zsírok, lassítják ezeket a folyamatokat).

Azok atléták, akik ilyen zsírsavakat, megfelelő mennyiségben fogyasztanak, és az oxidációs, és anyagcsere folyamataik felgyorsulnak általuk, kitartóbbak lesznek az edzések alatt, magasabb teljesítményt nyújtanak, jobb izomzatot építenek, gyorsabban kipihenik a kemény edzéseket, hatalmas mennyiségű testzsírt égetnek el, és a szövetekben lévő felesleges vizet is leadják.

Ahogy talán mindenki megérti: ugyanúgy, mint a gépeket, és a motort, a szervezetünket is jól be kell olajozni, hogy jobb teljesítményt, hosszú ideig el lehessen érni vele. A megfelelő zsírsavak tehát kialakítják a testében a legoptimálisabb sejt-, szövet-, és szervi funkciókat, az optimális energiatermelést, a szövetek optimális rugalmasságát, és az edzések során keletkező káros anyagok kezelését is elvégzik.

Húzódások, izomláz, izomfájdalom, izommerevség, izomfáradtság, izületi fáradság, izületi fájdalmak, és hasonlóak, melyek a sportban gyorsan ellehetetlenítik az edzést, a DHA/EPA és GLA-val, hatékonyan enyhíthetők, és leküzdhetők. Ezek a tünetek talán annyira nem sűrűn fordulnak elő, a kevesebb edzést, végzők körében, de a nagy súlyokkal edző testépítők számára mindenképp figyelemreméltó, mivel nagyon sok híres sportolóról hallottunk már, akik kénytelenek voltak feladni a versenyzést, az izületi problémáikra hivatkozva, mikor már akuttá vált a betegségük. Ezeket megelőzheti folyamatos "olajozással".

Minden gyakorlott, edző manapság, nemcsak az izomzatfejlődését kíséri figyelemmel, a tanítványainál, hanem tekintettel van, az azok mozgatását végző szervekre is – mindkét szempontból nagyon fontos az EPA/DHA és GLA bevitel a szervezetbe.

Különösebb, egyéb tudnivaló a EPA/DHA és a GLA fogyasztásával kapcsolatban

Az EPA és a DHA a szervezetben is tud termelődni lenolajból, kenderolajból és repceolajból, melyek növényi Omega 3 zsírsavakat tartalmaznak. Ezzel egy probléma van, hogy ezeknek a növényi olajoknak a bevitele, és hasznosulása, egy bizonyos enzimrendszer meglététől függ (erről bővebben, a "A zsírok egészségessé, erőssé, és karcsúvá tesznek" cikkünkben olvashatnak, mely hamarosan az oldalunkon olvasható).

A halolaj illetve a zsír a halakban, az EPA és DHA egy közvetlenebb formában található meg. A sok tengeri hal fogyasztása, manapság, a tengerek szennyezettsége miatt, inkább már nem ajánlott. De van más lehetőség is, például a lazac, mely különösen gazdag EPA és DHA-ban, szinte csak hal-farmokról származik, tiszta élőhelyük már nincsen, azonban gyakran a hal-farmok gyógyszeres tápjai sem a legmegfelelőbbek. Az ilyen farmokon a víz minősége a legfontosabb, mert ez az, amiben rengeteg lazac van összezsúfolva. A természetben, nem így éltek a halak, azonban lazac tulajdonképpen nincs már a folyókban.

A legpraktikusabb megoldás az EPA-, DHA- és GLA– fogyasztására, magas értékű halolaj, borvirág olaj vagy ligetszépe olaj kapszulázott ormában történő fogyasztása. Ezek a kiegészítők azonban nemcsak, hogy a tiszta természetből származnak, hanem (mit tudnak még ennél többet?), hanem magas biológiai értékű formában vannak jelen, a kapszulázásuk vákuum-rétegelt-gőzben történik, alacsony hőmérsékleten, a toxikus anyagoktól megtisztítva!

A halolaj, ill. az EPA és a DHA kapszulázatlan formában lenne a legjobb. Ezek a zsírsavak, rendkívül instabilak, nagyon reakcióképesek, mely egy fontos előnyük az oxidatív anyagcsere-folyamatokban a testsejtekben, de sajnos ez egy hátrányuk az eltarthatóságukat tekintve. Az EPA és a DHA kapszulázott formában a szabad levegőn hagyva, vagy napfényben már rövid idő alatt, reakcióba lép a levegő oxigén tartalmával, mely gyorsítja a hatékonyságának romlását. Az Omega 3-ban gazdag lenolaj, mely nem annyira erős, mint az EPA és a DHA, szintén nagyon instabil, ezért csak frissen érdemes megvásárolni, majd a hűtőszekrényben kell tárolni, és viszonylag gyorsan el kell fogyasztani. Ha nagyobb mennyiségű friss lenolajat vásárol, öntse át kisebb kiszerelésű üvegekbe, és csak a napi adagjához szükséges mennyiséget tartsa nyitva, és tárolja a hűtőszekrényében (ha lenolaj keserűvé vagy avassá válik, akkor már oxidálódott, tulajdonképpen ki is dobhatja).

A napi ajánlott mennyiség, és a segédanyagok:

Megelőzés, vagy egészségvédelmi célból átlagosan 600mg EPA + 400mg DHA és 150mg GLA szükséges naponta; mely 3 db 1000mg-os kapszulát jelent.

E fenti mennyiségek megduplázása, vagy még magasabb adagok szedése kúraszerűen, a gyulladásos izom és izületi fájdalmakat képes megszűntetni, vagy más egészségügyi indokból is indokolt lehet, a nagyobb mennyiségek szedése. Allergia és egyéb egészségügyi tünetek is teljesen megszűnhetnek – kérdezze meg orvosát.

Azonban figyeljen arra, hogy nagyon nagy mennyiségű halolaj a vérkeringésben, az említett betegségeket a nem kívánatos mederbe is terelheti. A rendkívül magas halolaj szint képes az LDL koleszterin értéket megemelni, melyet fokhagyma szedésével tudunk csökkenteni vagy visszaállítani a normálisra (12.000 mg halolaj + 900mg fokhagyma, kb. 9%-ra csökkenti az LDL koleszterin értékeket – látható, hogy tényleg nagyon nagy mennyiségű halolaj okozhat problémákat! (ez 12 db kapszula!)).

A nagy halolaj mennyiség sok E vitamint emészt fel, ezért a halolaj kiegészítőket, E vitamin szedésével együtt a legésszerűbb alkalmazni.

Némely esetben a sportolók a lenolajat vagy ritkábban a repceolajt (a repceolaj kevesebb Omega 3 zsírsavat tartalmaz, melyből kevesebb EPA és DHA épülhet fel a szervezetben, azonban stabilabb, mint a lenolaj) mint a háztartási olajat alkalmazzák, mely, mint már fent leírtuk, nem megfelelő eljárás. Nagyon fontos hogy ezeket az aktív, oxidáció barát olajakat, és a halolaj kapszulákat is a hűtőben tartsák, mellyel tovább megőrizhetik a rendkívül sokrétű hatékonyságukat.

Referenciák:

Corti MC et al. MDL eholesterol predicts eoronary heart disease mortality. J Am Med Assoc 1995: 274:539-544.
Gardner C et al. Monounsaturated vs polyunsaturated dietary fats and serum lipids. A meta-analysis. Arteriosel 1995: 15:1917-1927.
Kris-Etherton P: AHA Science Advisory. In: Circulation 1999; 100:1253-1258.
Keys A. Coronary heart disease in seven countrics. Circulation 1970: 41:211.
Hu FB et al. Dietary tat intake and the risk of eoronary heart disease in women. X Engl J Med 1997: 337:1491-1499.
Gardner C et al. Monounsaturated vs polyunsaturated dietary fats and serum lipids. A meta-analysis. Arteriosel. 1995; 15:1917-1927.
Salmeron et al. Dietary fat and risk of type 2 diabetes in women. Am J Clin Xutr. 2001: 73:1019-1026.
S Fräser GE et al. A possible proteetive effeet of mit eonsumption on the risk of eoronary heart disease. The adventist health study. Areh Int Med 1992; 152:1416-1424.
Biesalski II. in Ernährungsmedizin. Thicrne Verlas, Stuttgart 1996. S. 114.
Hu F. Rimm E, Stampfer M et al. Frequent mit eousumption and the risk of eoronary heart disease in women: prospeetive eohort study. BMJ 1998:317:1341-1345.
Fräser G E et al. A possible protective etfeet of mit eonsumption on the risk ot eoronary heart disease. The adventist health study. Areh Int Med 1992; 152:1416-1424.
Kremer JM. Effects of modulation of inflam-matory and immune parameters in patients \vith rheumatic and inflammatory disease reeeiving dietary supplementation of n-3 and n-6 fatty acids. Lipids 1996; 31:243-247. Cleland LG et al. Linoleate inhihits EPA incorporation t'rom dietary t'ish oil supplementation in human suhjects. Am ,1 Clin Xutr 1992; 55:395-399.
James M et al. Dietary polyunsaturated aeid and inflammatory mediator production. Am .1 Clin Xutr 2000; 71:3438-88. Kremer .1. X-3 fatty acids Supplements in rheumatoid arthritis. Am .1 Clin Xutr 2000; 71:3498-518.
James M et al. Dietary polyunsattirated aeid and inflammatory mediator production. Am J Clin Xutr 2000; 71:3438-88. ()hlenschläger G. Handbuch der Orthomo-lekularen Medizin. Hang Verlag. Stuttgart 1994.
Ariza-Ariza R et al. Omega-3-fatty acids in rheumatoid arthritis: an overview. Semin Arthritis Rheum 1998; 27:366-370. 1 Fortin l'R et al. Valiclation of a meta-analysis: the eftects of fish oil in rheumatoid arthritis. .1 Clin Epidemiol 1995; 48:1379-1390.
Pietinen P, Ascherio A et al. Intake of fattyasids and the risk of eoronary heart disease
in a cohort of Finnish inen. Am J Epidem 1997; 145: 876-887.
Ascherio A. Trans fatty acids anct eoronary heart disease. X Engl J Med 1999: 340:1994-1998.
Medical Hook. XY 2001, S. 380. [- Eichtenstein. A et al. Effects of differcnt forms of dietary hydrogenated fats on serum lipoprotein cholcsterol, X Engl J Med 1999: 340:1933-1937.
Simopoulos AP. Essential fatty acids in health and chronie disease. Am J Clin Xutr. 1999; 70:8560-569.
Sacks FM et al. The effect of pravastatin on coronary events after myocardial infarction in patients with average eholesterol levels.
Hu F, Stampfer M.I et al. Dietary intake of alpha-linolenic aeicl and risk of fatal ischemie heart disease among women. Am .1 Clin Xutr
1999; 69:890-897.
Boden G. Fatty aeids and insulin resistanee. Diabetes Care 1996; 19:394-395.
Opara EC et al. Effect of fatty acids on insulin release: role of chain length and degree of Saturation. Am J Physiol 1994; 266:E635-639.
Clandinin MT et al. Dietary lipids influence insulin aetion. Ann XY Acad Sei 1993; 683:151-163.
Clandini MT. Do fatty acids increase the incidenee of type 2 diabetes. Am .1 Clin Nutr 2001; 24:1517-1518.
Diabetes Care 2001; 24: 1528-1535. 96 Salmeron et al. Dietary fat and risk of type 2 diabetes in women. Am .1 Clin Xutr. 2001; 73:1019-26. 9
Mantzioris E et al. Dietary Substitution with alpha linolenic acid rich vegetable oil increases EPA concentrations in tissues.
Am J Clin Xutr 1994: 59:701-706. 9S
Ferrenti A et al. Antithromboxane activity of dietary alpha-linolenie aeid: a pilot study. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acid 1996; 54:451-455.
Xakashima, Y et al. Effect of a high LA or ALA diet on general behaviour in miee. J Lipid Res 1993; 34:239-247.
Simopoulos A. The Omega-3-Diet. S. 89. Harper Publishing, 1999.
Makrides M et al. Effect of maternal DHA supplementation on breast milk. Eur J Clin Xutr 1995; 50:352-357.
Holman, RT et al. Deficiency of essential fatty acids and membrane fluidity during pregnaney and laetation. Proc Xat Acad Sei 1991; 88:4835-4839.
Lucas A et al. Breast milk and subsequent intelligenee quotient in children born pre-term. Lancet 1992: 339:261.
Horwood L et al. Breastfeeding and later eognitive and academic outcomes. Pediatrics 1998; 101 :E9.
Stevens L et al. Ornega-3-fatty acids in boys with behaviour, learning and health problems. Physiol and Behaviour 1996;31: S 167-176.
Bireh E et al. A randomized control trial of early dietary supply ot long chain polyunsaturated fatty acids and mental development in term infants. Dev Med Child Neurol 2000M; 42:174-181.
Rexrocle K, Stampfer M et al. Intake of fish and omega-3-fatty aeids and risk of stroke in women. JAMA 2001; 285:304-312.
Keli SO et al. Fish eonsumption and risk of stroke. The Zupthen Elderly Study. Stroke 1994; 25:328-332.
Ridker R Stampfer M et al. Inflammation, aspirin and the risk of eardiovascular disease in apparantly healthy men. X Eng"! J Med 1997; 336:975-979.
Siscoviek D et al. Dietary intake of long chain n-3 polyunsaturated fatty acids and the risk of primary cardiac arrest. Am J Clin Xutr 2000; 71:208-212.
Aseherio A et al. Dietary intake of marine n-3 fatty acids, fish intake and the risk of coronary disease among men. X Engl J Med 1995; 332:977-983.
Daviglus M et al. Fish Consumption and the 30 year risk of fatal myocardial infarction. X Engl .1 Med 1997; 336:1046-1053.
Rormhout D et al. The inverse relation between fish consumption and twenty year mortality t'rom coronary heart disease. X Engl J Med 1985:312:1205-1212.
Burr ML et al. Effeets of changes in fat. fish. and fibre intake on death and myocardial infarction: diet and reinfarction trial DART. Lancet 1989; 2:1450-1452.
GISSI Study group. Dietary supplementation with n-3 polyunsaturated fatty acids and vitamin E after myocardial infarction: results of the GISSI prevention trial. Lancet 354:447-455.
Oomen CM et al. Fish consumption and coronary heart disease mortality in Finland. Italy and the Xetherlands. Am J Epidemiol 2000; 151: 999-1006.
Shapiro ,IA et al. Diet and rheumatoid arthritis in women: a protective effect of fish consumption: Epidemiology 1996; 7:256-263.Ernährungsberieht 2000. Deutsche Gesellschaft für Eniährung. Frankfurt 2000, S. 326f.
Hodge E et al. Consumption of oily fish and ehildhood asthma risk. MIA 1996; 164: 37-140. Shahar l', et al. Dietary n-3 polyunsaturated fatty aeids and smoking-related ehronic obstructive pulmonary disease. N Engl Med 1994; 331: 228-233.
Kremcr ,1. N-3 tatty aeids Supplements iu rhcumatoid arthritis. Am ,1 Clin Nutr 2000; 71:349S-51S.
Fortin PR et al. Yalidation öl a meta-analysis: the effeets of fish oil in rheumatoid arthritis. .1 Clin Kpidemiol 1995; 48:1379-1390.
Bittiner SB et al. A double blind, randomi-zed, plaeebo controllcd trial of tish oil in psoriasis. Laneet 1988; 1:378-380.
Dry J et al. Effcct of a fish oil diet on asthma: Result ot a one year double-blind study. Int Arch Allcrgy Appl Immunology 1991: 95:156-157.
Broughton K et al. Reduced Asthma Symptoms with n-3 fatty aeid ingestion are related to 5 series leukotrinine production. Am J Clin Nutr 1997; 65:1007-101 1.
Belluzi A et al. Effects of an cntcretie-coatcd fish oil preparation on relapses in Cohn's disease. X Engl J med 199(); 334:1557-1560.
Lorenz R et al. Plaeebo controlled trials of omega-3-tatty aeids in chronie inflammatory bowel disease. In Simoupolos et al. Effects öl fatty aeids and lipids in health and disease. World Rev Nutr and Diet 1994; 76:143-145.
Kahnijn. S. Fatty aeid intake and the risk of dementia and cognitivc deeline: A review of clinieal and epidemioiogieal stndies. J Nutr Health Aging. 2000; 4:194.
Pryor WA: Yitamin E and heart disease: basie seicnce to clinieal intcrventiou trials. Frcc Radie Biol Med 2000 Jan I: 28(1 ):14M64.
Rinim E et al.: Vitamin E eonsumption and the risk of eoronary heart disease in men. New England J Med 1993; 328:1450-1456.
Stampler M. et al.: Yitamin E consumption and the risk ot coronary heart disease iu women. New England J Med 1993; 328:1444-1449.
Eosonczy K. Harris TB, Havlik et al: Yitamin E and vitamin C Supplement use and the risk of all eatise coronary heart disease mortality in older persons. Am .1 Clin Nutr 199(); 64:190-196.
Rimm E. Stampfer M. The role of antioxidants in preventative eardiology. Curr Opin Cardiol 1997; 12:188-194.
Innis SM et al. Yariability in the trans fatty aeid eontent ot foods within a food category: implicatious lor estimation of dietary fatty aeid intake. J Am Col Nutr 1999; 18:255-260.


Kapcsolódó cikkek
Amikor étrendről van szó, mindig kiemeljük az esszenciális zsírsavak fontosságát. Még manapság is sajnos sokat szkeptikusan fogadják a „zsír” szót, ami a legtöb...
A linolénsav (mely egy omega-3 zsírsav) a legfontosabb esszenciális zsírsav az emberi szervezet számára. Biokémiai reakciók ezreiben játszik szerepet, beleértve...
Mi az amit a szedésével elérhetsz? * Gyulladáscsökkentő hatású, így fokozza a regenerálódást * Segít megőrizni a strukturális szövetek, ízületek egészségé...
Mind az omega-3, mind az omega-6 zsírsavak fontos felépítő elemei a sejtmembránnak, de szerepük van a vérnyomás szabályozásának elősegítésében és a gyulladásos ...
Az omega 3 elnevezés zsírsavak egy egész családjára utal. Az omega 3 zsírsavak legjobb forrásai a krill olaj és a halolaj, melyek kiemelkedően nagy mennyiségben...
A zsír az egyik legmagasabb kalóriaértékkel bíró tápanyag. Mégis fontos biztosítani a szervezetünk számára, azonban nem mindegy, hogy milyen formában és mennyi...
A testépítő étrend alapja a fehérje bevitel, hiszen fehérjéből épül fel maga az izomzat. A fehérjeforrások egyik legjobbika a hal. Íme, bemutatjuk, miért előny...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!