Cukrok és édesítők! Mégis mit eszünk valójában? 5. rész

 / 4.9
Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

Az előző részekben áttanulmányoztuk a cukorféléket és édesítőszereket, amivel az élelmiszereket édessé lehet tenni több-kevesebb kalóriabevitellel. Mindez nagyszerű, ám hogyan tudjuk kivesézni a címkén, hogy mégis milyen édesítőszert, szénhidrátot tartalmaz egy étel?


A címkék szerkezete

A címkéken az összetevők felsorolása a hatályos szabályok szerint csökkenő mennyiségi sorrendben szerepelnek. Vagyis ami a felsorolásban elöl van, abból van a termékben a legtöbb. Ez alapján könnyen ki tudjátok találni például egy fehérje por fehérje formái közül miből van a legtöbb, de ugyanez a helyzet bármelyik bolti élelmiszernél is. Ez nem a táblázatra vonatkozik, hanem a felsorolásra, ami vagy a táblázat alatt, vagy felett található.

Tápanyag táblázat

A tápanyag táblázat szintén az érvényes hatósági szabályozás szerint kell, hogy szerepeljen az egyes élelmiszereken. A szabályzat meghatározza, hogy miket kötelező feltüntetni a címkén, milyen formában, sőt még egyes esetekben a betűméret is meghatározott.

Általánosságban kötelez ő feltüntetni a 100g-ban található kalória tartalmat és zsír, szénhidrát- és fehérje mennyiségeket, valamint az egy adagos adatokat. A zsírok esetén meg kell határozni a telített és telítetlen zsírok mennyiségét, szénhidrátoknál pedig a cukortartalmat. Szénhidrátok esetén viszont az összetétel a táblázaton kívül megtalálható összetevő fel található meg.

Front oldal

Egy termékcímkén a front oldal az a rész, ahol a termék neve megtalálható és ami a termék adottságait tekintve tulajdonképp az egy íven mozgatás nélkül látható fő rész. Pontosan szabályozott , hogy ezen a részen mit kell és lehet feltüntetni és mekkora betűméretekkel. Itt látható a termék súlya például, és néhány alapvető fontos információ, amit a gyártó közölni szeretne. Itt tünettik fel azt is, hogy egy adott termék pl „bio”, vagy „zsírszegény”, vagy „cukormentes”.

Információk a cukortartalomról

Az egyes kifejezések, amelyek a tápanyag tartalomra vonatkoznak, meghatározott szabályok alapján kerülnek a termékre. Nem lehet akármire ráírni, hogy csökkentett cukortartalmú, vagy cukormentes, hanem meg kell felelni bizonyos feltételeknek, hogy ezek a szavak rákerülhessenek egy termékre.

A „free” vagyis „mentes” szócska jelentése szerint a termék javasolt adagonként 0,5 g-nál kevesebb cukrot tartalmaz. A „csökkentett cukortartalom” arra utal, hogy a termék meghatározott alapformájához képest legalább 25%-kal kevesebb cukrot tartalmaz. A „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” kiefejezés nem azt jelenti, hogy a termékben nincs cukor, hanem azt, hogy nincs külön cukor hozzáadva. De ha a termék gyümölcsöt tartalmaz, akkor a gyümölcs cukortartalma nem számít „hozzáadottnak”, hiszen azt az összetevő eleve tartalmazza.

Összes szénhidrát

Az összes szénhidrát mennyisége úgy jön ki, hogy az élelmiszer teljes súlyából kivonják az egyéb összetevők (fehérje, zsír, hamu, nedvesség) súlyát. Tartalmazza mindenféle cukor, cukoralkohol, rost és más szénhidrát alapú összetevők súlyát is, mint pl a maltodextrin.

Cukor

A cukor kifejezés a cukornádból vagy cukorrépából kinyert szukróz mennyiségét mutatja.

Cukrok

A cukrok kifejezés mindazon cukortartalomra vonatkozik, amelyek természetes módon, vagy hozzáadva megtalálhatók a termékben. Így ezesetben fel kell tüntetni például a tej laktóztartalmát, vagy a gyümölcs fruktóztartalmát is valamint a gyártás során belekerülő cukrokat is, mint amilyen a kukoricakeményítő, méz, szukróz, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, dextróz stb.

Cukoralkoholok, poliolok

A cukoralkoholok (vagy általánosan ismert nevükön poliolok) a szénhidrátok hidrogénezett formái. Az ételek szukróz tartalmát helyettesítik, ám kevesebb a kalóriatartalmuk. A cukoralkoholok nem szívódnak fel a vékonybélből, így kevésbé emelik a vércukorszintet, mint a cukrok. A nem teljes felszívódás viszont nagy mennyiségű fogyasztás esetén emésztési problémákhoz, hasmenéshez vezethet.

Napi mennyiség

A napi mennyiség egy hivatalosan elfogadott átlagszám, amely nagyjából segít eligazodni abban, hogy egy élelmiszer sok vagy kevés kalóriát tartalmaz a teljes napi bevitelhez képest. Ha egy termék a napi szükséglet kevesebb mint 5%-át tartalmazza kalóriában, akkor alacsony tápértékű, ha 20%-nál nagyobb ez a mennyiség, akkor magas tápértékű. A napi kalóriabeviteli mennyiség 2000 kalóriás napi tápanyagbevitellel számol.

a cikk a www.sugar.org weboldal információi alapján íródott


Kapcsolódó cikkek
Ez megint egy gyakran előkerülő kérdés. Sokan szőlőcukrot, vagy más, gyorsan felszívódó szénhidrátot akarnak edzés előtt szedni, abban a reményben, hogy jobban ...
Az édesítőszerek használata immár több évtizedre nyúlik vissza. A tudottan egészségkárosító cukor helyett újabb és újabb alternatívákat igyekeznek találni a kut...
Mi az amit szdésével elérhetsz? * Természetes édesítőszer, mely kalóriamentes! * Nincsenek káros mellékhatások, a mesterséges édesítők kivlthatók vele ...
Az aceszulfám K szénből, hidrogénből, oxigénből, nitrogénből, kénből és káliumból álló vegyület. Egy véletlen során fedezte fel a Németországban működő Hoechst ...
A cikksorozat előző részeiben kiveséztük a kalóriaértéket képviselő cukorféléket és cukorhelyelyettesítőket, a mesterséges édesítőszereket és a polialkoholokat....
Vajon mennyire figyeljük a megvásárolt ételek címkéjét? Van egy anyag, amire érdemes odafigyelni; ez a magas fruktóztartalmú kukorica szirup (high fructose corn...
Az aszpartám egy nem szacharid típusú, mesterséges édesítőszer. Az aszpartám egy egyszerű vegyület, amely a béltraktusban a következő összetevőkre bomlik: aszpa...
Mi a szukralóz? A szukralóz azon kevés édesítőszerek közé tartozik, amelyet tudatosan fejlesztettek ki (a londoni Erzsébet Királynő Intézet kutatói). Az édesí...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!