Az árnyékos oldal 2.

2015-07-02 | 
 / 5.0
Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

Az előző írásban arról volt szó, hogy elkötelezett terembe járóként olykor elveszünk a részletekben, illetve az elfogyó női mellről. Most két másik gyakori problémát taglalunk.


A probléma: Fitneszfejűvé válsz, és elszigetelődsz

Te vagy az, aki folyton edzésre megy, vagy onnan jön. Már rádszólnak, hogy állandóan erről beszélsz. Nem csoda: te nem lötyögésnek, nem is újévi felbuzdulásnak tartod a sportot, hanem valódi életmódnak, heti négyszer is lejársz. És ha ebben leled örömödet, ráadásul eredményes is vagy, akkor, lévén szociális lény, másokkal is meg akarod osztani az élményt. Sőt, szeretnéd őket is motiválni, segíteni nekik, mert sok olyan ismerősöd van, aki szenved a testével, étkezésével, netán tőled kér tanácsot. Nem csak edzel, diétázol, hanem olvasol is erről, keresed a legjobb megoldásokat, sok információd gyűlt össze, te már tudod, miért nem jó a szőlőcukor edzés utáni szénhidrátpótlásnak, és azt is, hogy zsírból sehogy sem lesz izom, zsírt lefogyni és izmot építeni két külön folyamat. Az étrended, az edzésed, az ehhez szükséges felszerelés és táplálékkiegészítők jelentős időt, helyet kérnek az életedből. Lehet, hogy ezt a családod vagy barátaid úgy élik meg, hogy tőlük veszed el valamiképpen. Mások nem értik, nem élik mindezt, amiben te élsz. Talán nemrég te is furcsának láttad a nagy táskával a terembe igyekvő izmosakat. Most meg nem is érted, hogy élhettél edzőterem nélkül, és, hacsak nincs edzőtársad, előfordulhat, hogy magányosnak érzed magad.

Az emberek néha értetlenek, a túlsúly és az edzetlenség a mi társadalmunkban általános, ezért bocsánatos bűnnek számít, és gyakran szigetelődik el és lesz akár gúny céltáblája is az, aki életmódot vált. Van, hogy a többiek ezzel a saját tehetetlenségüket és lustaságukat leplezik, de az is lehet, hogy akkorát változtál, hogy az, aki a korábbi állapotodban szokott és szeretett meg, tényleg nem tud mit kezdeni ezzel a sportos valakivel. Sőt, esetleg mániákusnak és dogmatikusnak, vagy épp dicsekvőnek tartja.

Nem csak edzel, diétázol.

Ráadásul másképp nézed az embereket. Ahogy lassan megismerted a test törvényszerűségeit és az anatómiát, kifejlődött benned egy furcsa tökéletességigény. Magaddal szemben is, nem is mindig tudsz örülni az eredményeknek: mire olyan tested lett, amiről eredetileg nem is álmodtál volna, már rég jobbat akarsz, és ezen kattogsz, amit kicsit cikinek érzel, magad előtt is, igyekszel eltitkolni, tompítani, másoknak azt mondani, hogy ez az egész milyen egészséges és mekkora öröm a sport, nehogy felszínesnek tűnjél vagy frusztráld őket, de azért áthatja a mindennapjaidat az, hogy milyen formájú a combod.

Én régen a vékonyakat tartottam szépnek, ma pedig az izmosakat. Sokat vagyok kidolgozott testű emberek közelében, és azon kapom magam, hogy mindenkinek megnézem a vádliját, és az megy a fejemben, hogy "ő is sportol, látszik rajta" és "én erre a fenékre nem vennék ilyen nadrágot". Nem akarunk másokat bántani, sem felszínesnek tűnni, mondogatjuk is, hogy nem a külső a legfontosabb, nem az határozza meg az emberi értéket, de kár tagadni, hogy igenis számít. Ezt vesszük észre először a többieken, és azt is tudjuk, hogy a sport a lélekre, a jellemre is hat, lényegileg kitartás és felelősségvállalás, és komoly meló. Ha meg viccelődnek vele, megjegyzéseket tesznek rád, akkor érthető, ha neheztelsz.

A megoldás: Majd elmúlik. A fitneszfejűség olyan, mint a szerelem, inkább a kezdők és középhaladók túlzó lelkesedése. Ha most főleg az motivál, hogy jól nézz ki, az se baj, de akkor ne foglalkozz mások testével, csak a sajátoddal. Lépj néha hátra, nézd meg a vislekedésedet messzebbről, és röhögj is magadon, ha egy kicsit fitneszbajnok-paródia lettél. Mindannyiunknak vannak gyarlóságai. Ha nagyon benne élsz ebben a világban, legalább nem hagyod abba olyan könnyen. Arra vigyázz, hogy ne legyél ellenszenves. És amúgy törődj magaddal, a saját fejlődéseddel, ne kifelé akarj megfelelni, ne másokhoz viszonyítsd magad, és a magad céljait kövesd magad választotta módszerekkel. Ne nehezítsd a körülötted élők helyzetét, ne beszélj örökké a fehérjéről és a szuperszettedről, ne okoskodj, ne játssz szakértőt. Az új dolgok sokakban váltanak ki ellenállást, a változás belülről szokott indulni. Nemigen fog senki azért elkezdeni edzeni, mert valaki, aki már jártasabb a termek világában, folyton erről áradozott neki. Igen, egy kicsit egyedül leszel ezzel, viszont szerezhetsz új ismerősöket. A régiek körében tanulj meg hallgatni, és ne áraszd el látványosan izmos fotókkal a facebookodat se. Aki neked okoskodik, miközben te nem kértél tanácsot, azzal ne bonyolódj vitába, pattintsd le egészen nyugodtan.

Az árnyékos oldal 2.

A probléma: Testképzavar

Némileg a fitneszfejűséggel összefüggésben igen gyakori, hogy a tested változásait nem tudja követni az agyad. Különösen ha sokáig voltál vékony vagy épp túlsúlyos, és megszoktad a testedet olyannak. Ez gyakran nem azt jelenti, hogy mondjuk még mindig vaskosnak látod magad: az is lehet, hogy hol ilyennek, hol olyannak érzékeled a testedet. Néha elégedett vagy, néha elszörnyedsz, hogy még mindig ott az a zsírpárna. Nem tudod, kinek higgy. Érzed a bedurrant izmod edzés közben, ilyenkor elégedett vagy. Megméred a derekadat centivel, hm, nem rossz. Érzed, hogy lötyög rajtad a régi nadrág, veszel egy két mérettel kisebbet, amely furcsán nagy térdnél, de még mindig feszül a combod felső részén. Meglátod magad egy bulifotón, meglepődsz: tényleg jól nézel ki. A hétvégén egy kicsit elszalad veled a szénhidrát-ló, szorongani kezdesz, hogy visszahízol, nem lehetséges a tartós változás, megint meghízol, jojóeffektus, vége a világnak. Egy régebbi fotó is előkerül, elszörnyedsz: ez voltam én? Hogy tudtam ebben a testben létezni? Mások azt mondják, ijesztően sokat fogytál, ne ess túlzásba. A mérleg, mivel például izmod is lett, megint mást mond, sokkal kisebb változást. Közben a legtöbbet az ismerőseid kommentálják a testedet: mindenki megjegyzi, hogy milyen jól nézel ki, kérdezgetnek. Aki felöltözve lát, gratulál, de te tudod, hogy fürdőruhában egyáltalán nem olyan fényes a helyzet. Állsz a tükör előtt, és nem tudod eldönteni, vékony-e a lábad, vagy vastag.

Ha megváltoztatod a tested, kemény kihívás elé állítod a pszichéd. Az már nem lehetsz, aki voltál, de ki ez az új, és milyen ő? És mikor lesz végre készen, mikor ér véget a feladat? Lemegy az utolsó három kiló, vagy az már erőszak a tested ellen? Mikor leszel jó? Már rég jó vagy?

A megoldás: higgy csak nyugodtan annak, amit a világ visszajelez, zsebeld be a bókokat, úgyis az határozza meg a közérzetedet. Készíts vagy készíttess sok fotót, hogy lásd magad kívülről. Lassan megszokod majd az új testedet. Ne ess túlzásba, ne kövess olyan, túl szigorú módszert, diétát, edzéstervet, amelyben csak elbukni lehet, inkább fokozatosan és mértékletesen változtass. Ne görcsölj rá a kinézetedre, az az életmódváltásodnak úgyis csak az egyik aspektusa. Eddzél, ne állj sokat a tükör előtt, örülj minden kis sikernek, és tarts ki. Törődj az életed többi területével, a szeretteiddel is, őrizd meg az egyensúlyt. Legyenek napok, amikor egyáltalán nem sportolsz. És persze a projekt nem ér véget három hónap múlva, mostantól nincs spontaneitás, egész életedben figyelned kell edzésre és étkezésre. A boldog önfeledtség, a pizzázás és fagylalthegyek úgyis egy régi világhoz tartoztak, és te már nem akarsz olyan lenni, mert az ahhoz tartozó testben te nem voltál jól. Ez itt, az odafigyelés, az ésszerűen követett egészséges tendencia meg a szokásoddá válik, és egyszer csak azt veszed észre: úgy hiányzik az edzés, ahogy régebben éhes tudtál lenni, a Milka meg undorítóan gejl. Majd megtanulsz ebben is mértéket tartani. Nőj föl a felelősséghez, és hozd ki az edzéseidből is a legtöbb örömet. Keserves, megterhelő lelki élmény ugyanis elveszíteni a motivációt és újra visszacsúszni a tested korábbi állapotába.


Kapcsolódó cikkek
Az alábbi kis gyűjteményben kigyűjtöttük a leggyakrabban feltett, legtöbbször ismétlődő kérdéseket, hogy egy helyen, összeszedve meg lehessen rájuk találni az á...
Az alábbi kis cikk nem feltétlenül azoknak lesz érdekes, akik hárdkór módon nyomják az ipart. Azonban nekik is van vele feladatuk: eljuttatni minél több eberhez...
Az ember társaslény, ugyanakkor elfelejtette, hogyan is kell egyedül lennie. Nem magányosan, hanem egyedül. Egészen kicsi gyermekkorban kezdjük el elsajátítani,...
Nárcisz történetét érdemes elolvasni. Ismét bebizonyosodik, hogy nagyon mélyről is fel lehet kapaszkodni, ha kellő akarat és kitartás van az emberben. Katt!...
Egy olvasónk vetette fel nekünk, hogy boncolgassunk picit a témát, miszerint mindenki utál és megbélyegez minket, akik a testünkkel és táplálkozásunkkal kiemelt...
Az Egyesült Államokban (és Magyarországon is - _a szerk.Megj._) az elhízás járványszerű méreteket öltött. Ami leginkább riasztó, hogy ez a jelenség nem korláto...
Volt már olyan hogy a tükörbe nézve kicsinek láttad magad, pedig valójában az átlagembernél jóval nagyobb voltál? Érezted magad alulfejlettnek valaha olyan vala...
Arnold sikerei a testépítés világában, a filmszakmában, politikában és az üzleti életben is önmagukért beszélnek. Íme 12 szabály tőle a sikerhez, melyek számodr...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!

Kérdés
2017-06-01
Hmm ez most jól esett elolvasni, kellenek ilyenek!
Mindig vékony voltam, sosem volt önbizalmam, nem voltam határozott, már egész fiatal korom óta feszélyezve éreztem magam mindenhol, bulizni is későn jártam, de nem éreztem azt hogy ez az én világom. Csak néztem a sok birkát, hogy tudnak itt ellazulni és jól érezni magukat. Aztán jött a gyúrás de fejben sosem változtam meg, ami még mindig gondot okoz. Voltak kihagyások, majd újra kezdtem az edzéseket, egyik hétről a másikra megfordult velem a világ, jöttek a dicséretek a melóban, egyre többen néztek meg de még mindig ugyan az a beszari vagyok mint voltam hiába a kocka has és a szálkás széles váll. Talán sosem érem utol fejben a testemet. És valóban 100-ból 1 vagyok és egyedül vagyok. Jól kajálni meg mint tudjuk, "egyhangú" és "unalmas"

válasz
2017-06-15
Szia!

Így tovább, köszi a visszajelzést!