Akik sportolóvá váltak

 / 5.0
Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

Az elhízás témájú vizsgálódásokban nem csak a fogyás szent Grálját keresik a kutatók, hanem azt is, hogy mi a titka annak, hogyan él a fogyás után az, aki nem hízik vissza. Több ilyen faktort találtak a nagy esetszámú vizsgálatok: a súlyukat tartó alanyok felturbózzák a hétköznapi, nem-sport mozgásokat (messzebb parkol, sétál, lépcsőzik), de emellett is edzenek, napi egy óra alacsony intenzitású mozgást végeznek. Mértékletesen, egyenletes adagokat esznek naponta többször, nem koplalnak, és rendszeresen mérik magukat.

Nem vagyok kutató, viszont régóta figyelem a barátok, ismerősök diétáit, életmódváltását, olvasom a nagy idolok személyes írásait, Arnoldtól Lubics Szilviáig, és engem az kezdett érdekelni, mitől lesz az egyik embernek kattanás a sport, igazi szenvedély, a másiknak meg legfeljebb szalmaláng, összeszorított foggal végrehajtott, véges projekt, vagy örök kudarc. Milyen attitűd, gondolkodásmód és praktikus tettek kellenek ahhoz, hogy valaki ne álljon le a sporttal, sőt, sportolóvá váljon?

A legfontosabb, amit észrevettem, hogy az igazán zúzós sporttársakban egyfajta vidámság van, örülni tudnak az egésznek, már annak is, hogy ott lehetnek, a holmiknak, eszközöknek (cipőszenvedély!), és persze főleg az edzést tartják izgalmasnak. Szenvedéllyel beszélnek róla. Gyakran edzenek spontánul, terv nélkül, vagy az edzésterven felül is, megtoldják egy kicsit, emelnek a súlyon, “mert olyan jólesett a guggolás”. Nem kötelező feladatként élik meg, nem “jó tanuló” típusok, akik szépen megírják a leckét, hanem szenvedéllyel, kíváncsian, játékosan állnak hozzá. Nekik a konditerem játszótér, a crossfit ügyességi verseny.

Nem a fogyás a fő cél, sőt, egy idő után nem is nagyon törődnek a kilókkal, mert a megfelelő testsúly csak alapfeltétel, és elsodorja őket az edzésszenvedély.

Nem a fogyás a fő cél, sőt, egy idő után nem is nagyon törődnek a kilókkal, mert a megfelelő testsúly csak alapfeltétel, és elsodorja őket az edzésszenvedély. Épp ezért nem is várják, hogy “mikor lehet majd lazítani”.

Van, aki jó társaságra talált, és a csapat húzza magával, amikor lanyhul a motivációja, így nagy érzelmi, szociális töltete van az edzésnek, versenyeknek. Ők szeretnek erről beszámolókat, fotókat is közzétenni a közösségi médiában.

Van a magányos típus is, aki ráébredt, hogy ő erős, ügyes, pedig hajdan erre semmi nem utalt. Most örül az új képességnek, annak, hogy meg tudja cáfolni és gyógyítani magában a hajdani, traumatizáló testnevelésórákat, vagy épp lélekben beinteni Ernő bácsinak. Eredetileg nem volt ő kitartó, eltökélt, tele volt félelemmel, és a folyamat közben lett ilyen erős. Erre ráébredni, ez mindig nagy pillanata a személyiségfejlődésnek.

Van, aki kitűzött egy hosszú távú célt: addig nem nyugszik, amíg lefogyja, lefutja, bebizonyítja, megelőzi. Ők a küldetéstudatos emberek, kérdés, mi hajtja őket az első teljesített Ironman vagy döntős fitneszhelyezés után. Van, aki utána még hosszabbat, extra helyszínt, másik kategóriát akar, és egyre nagyobb árat fizet azért a célért, amelyik még eléri az ingerküszöbét – akár magánélettel, egészséggel. Ismert típus a futóözvegy, aki már nem is jár a párja versenyeire, csak várja haza, és addig egyedül üzemelteti a családot.

És van, akinek nincs más választása. Ezek kevésbé örömteli motivációk. Azonnal fájdalmai lesznek, nem veszítheti el a mozgékonyságát, vagy pár nap alatt depresszióba süpped, ha leáll. Ez negyven körül, fölött nagyon gyakori. A kényszerek néha egészségesek, sporttal tudnak csak minőségi életet élni.

Van, aki menekül: otthonról, a kötelességek elől, az élete kudarca elől, a gyászból, a magányból, a monoton anyaságból, és a sport az ürügye (“sajnos, drágám, szombaton tizenkét órás futóversenyre kell mennem”). Meg kell hagyni, nem a legrosszabb, ami egy válságban levő emberrel történhet, hogy kőkeményen edz. És sok boldog, harmonikus életű, elhízott embert láttam már...

Jellemző még az elkötelezett sportolókra, hogy szeretik komolyan venni, végigvinni a terveiket, eredményt is látni az erőfeszítések után, nem adják alább, és képesek hosszú távon gondolkodni, ezért nem hajlamosak kifogásokat, haladékokat keresni.

Te mitől váltál kitartó sportolóvá, olyanná, akinek ez nem hobbi, hanem az élete?

Mekkora áldozat ez, életed egészét tekintve?

Mit tudnál annak tanácsolni, aki sóvárog az edzett fizikumra, a versenyhangulatra, de a tettekben nem olyan erős?


Shop.Builder havi legolvasottabb cikkei
Milyen lesz a nyári forma? Ha nem elég jó, akkor segítünk pár gyors és hasznos tippel és a Balatonról ránk leselkedő veszélyforrásokra (pl. ...
Milyen az egészséges testkép nőknél? A nők sok olyan dologért aggódnak, amiért nem kellene. A hétköznapi dolgokon túl a top3-ban a testük is...
A nap első étkezése kiemelkedő fontossággal bír. Az átlagember vagy teljesen elhanyagolja, vagy elintézi egy kávéval a dolgot. Sportolói kör...
Sokszor azt gondoljuk, hogy mindent jól csinálunk. Kaja és edzés is oké, de valami mégsem stimmel. Íme 9 dolog, amivel garantáltan visszafog...
A Shop.Builder adatbázisában több, mint száz edzésterv, és eddig közel 200 gyakorlat leírása található meg, többnyire videós bemutatással. A...
Meg persze turmixot. Viccet félretéve: mennyi vizet kell inni ebben a nagy hőségben? A buborékos víz tényleg nem jó? Tények és tévhitek a ví...
Az este 6 utáni étkezésre vonatkozó tévhitek olyan makacsul tartják magukat a fejekben, hogy valósággal elpusztíthatatlannak tűnnek. Lássuk ...
Akadhat olyan, amikor egészen ritkán jutsz el edzeni. Még rosszabb, amikor előre nem tudhatod, mikor jutsz el legközelebb. Mi a teendő, ha n...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!