Aerob, kardió vagy intervall?

2019-04-25 | 
 / 5.0
Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

Az aerob vagy kardió közötti különbség kihangsúlyozására mindig érdemes szentelni pár szót, mert sokan – hiába végzik a kettő közül az egyiket, másikat vagy épp mindkét tevékenységet – nem pontosan tudják, hogy melyik mire is jó. Aztán itt van még ez a harmadik is, ami "lehet, hogy még jobb is, mint a másik kettő": az intervall edzés.

Ráadásul vészesen közeledik a nyár is, úgyhogy kicsit körbejárjuk, – mit körbejárjuk?! - körbe szaladjuk ezt a témát, gyors és konkrét válaszokkal illetve egy-egy hasznos érdekes kérdésfelvetéssel.

Mire is jók ezek az edzésformák?

Mindegyik jó valamire, de mindegyik másra.

Tehát először is azt kell eldönteni, hogy mi a terv, mit szeretnénk, és aztán ahhoz kiválasztani a megfelelő edzésmódszert.

Nagyon röviden összefoglalva:

  1. Aerob (mérsékelt intenzitású mozgásforma) – lassabb, kiegyensúlyozottabb zsírégetés, energiáért nem az izmok glikogénraktárait használja, minimális izomvesztéssel jár
  2. Intervall (váltakozó intenzitású mozgásforma) – hatékony zsírégetés (edzés utáni hosszabb anyagcsere pörgetés) fokozott állóképesség növelés mellett
  3. Kardió (intenzívebb mozgásforma) – gyorsabb, fokozottabb zsír- és glikogén-égetés ÉS akár izomvesztés is, az izmok glikogénraktárait használja, gyorsabb állóképesség növeléssel jár

Az a bizonyos pulzusszám

Nem elég kiválasztani az igényünkhöz a megfelelő edzésmódszert, azt megfelelően is kell alkalmazni!

Ugye ehhez a számhoz szokták kötni, hogy pontosan melyik tevékenységet is végezzük az aerob, vagy kardió közül. (Az intervallnál pedig ezeket kell váltogatni.) Szokták mondani, hogy a 100-120, de van, akinél a 130-as (vagy akár a 140-es!) pulzusszám melletti mozgás számít aerobnak, felette pedig kardiónak. Nem olyan egyszerű tehát meghatározni, hogy mikor aerob egy edzés.

Teljesen egyénfüggő, hogy milyen pulzusszám mellett megy végbe valakinél az aerob mozgás, ezért azt semmiféleképpen nem szabad másokhoz mérni!

De akkor mégis mennyi az annyi?

Mi van akkor például, ha valaki rendszeresen sportol, hozzá van szokva ezekhez a mozgásformákhoz és emiatt alapból alacsonyabb már a pulzusa? Ha hallottuk már azt a kifejezést, hogy sportszív, akkor jogosan merülhet fel bennünk egy-két kérdés, de ennek részletes kitárgyalását hagyjuk meg a tudománynak, a sportkardiológiának. Viszont érdemes elgondolkodni azon, hogy:

Az aerob edzésforma milyen pulzusszámon valósulhat meg egy olyan sportoló esetében, akinek sportszíve van?

Ez ugye azt jelenti, hogy neki alapból alacsonyabb a pulzusszáma, amihez egy megerősödött tömegű és megvastagodott izomfalú, jobb pumpafunkciójú szív tartozik. Ez pedig azt jelenti, hogy az egy darab összehúzódás során kilökött vér mennyisége nagyobb, ergo több oxigént, tápanyagot képes szállítani. Tehát az ő esetében egy 120-as pulzusszám sokkal nagyobb mennyiséget képes szállítani, mint egy másik, kevésbé edzett embernél.

Ezért az a legjobb, ha nem a számokhoz, hanem inkább érzésre mérjük, hogy hol van az aerob tartomány. Keressétek a “conversation pace”-t, tehát azt a tempót, amivel még érthetően és tagoltan tudtok beszélni anélkül, hogy a lihegésetek mindezt érthetetlenné tenné. De azért legyen meg a tempó!

Illetve azt is figyelmbe kell venni, hogy az életünk mely szakaszában járunk. Az alacsony pulzusszám egy fiatalabb szervezet esetében lehet teljesen normális, utalhat az edzettségre, azonban idősebb korban már más a helyzet. Ilyen esetben például a magas pulzusszám alacsony vérnyomás mellett már akár valami betegségre is utalhat, ezért mindenképpen konzultálni kell egy szakemberrel, kardiológussal.

Milyen tápkiegek segíthetnek?

Bár az aerob-kardió-intervall edzésformák nem csak a fogyókúrázás témájában nyernek értelmet, mégis mindig ekkor találkozunk velük. Nem gond, akármi legyen is az ok, az alábbiakra érdemes figyelni:

Bármelyik mozgásformát is választjuk épp, először is törekedjünk egy megfelelő étrend (akár diétás) kialakítására. Emellett segítenek majd a multivitaminok, a minél kisebb szénhidrát tartalmú fehérjék, a BCAA és glutamin készítmények, a liquid L-Carnitine és azALC, illetve a kollagén alapú ízületvédők.

Érdemes-e ilyenkor (is) kreatint fogyasztani?

Sokan kérdezik a szóban forgó mozgásformák kapcsán, hogy mellettük kell-e, szabad-e kreatint fogyasztani. A válasz: lehet, de nem kell. Amit fontos megjegyezni, hogy sokan azt hiszik, hogy a kreatin vizesít, na ezt el kell felejteni. A kreatin nem vizesít. Vizet tart vissza az izmokban, de ha nem vétünk hibákat (ebből a cikkből kiderül, hogy mire kell figyelni), akkor az izomtömeg ugye meg fog növekedni, ami azt jelenti, hogy több zsírt tud elégetni a szervezet.

Na, hajrá!


Shop.Builder havi legolvasottabb cikkei
Blessing Awodibu a vicces videóival lett dúsgazdag világsztár, most viszont az első profi versenyére készül, ami az ausztrál Arnold Classic ...
Figyelem! A gyakorlat még akkor is hasznos, ha nem vagy lediétázva, azaz van egy kis zsír a hasadon. Nem kell vele megvárnod, amíg leszálkás...
Tavaly írtunk egy rémisztő cikket Ronnie Coleman-ról, hogy minden idők legjobb testépítője valószínűleg sosem fog tudni járni mankó nélkül. ...
Érezted már úgy, hogy nincs miért edzened? Érezted már azt, hogy megrekedtél, a genetikád határaihoz értél, és bármit teszel, úgysem jutsz e...
Testépítő és fitness edzéstervek kezdőktől haladókig mindenkinek! Kezdő átmozgató edzéstervek, haladó ossztott edzéstervek, sztáárok edzéste...
Erősen kezdődik 2020: visszatér a legnagyobb név a küzdősportban, Conor McGregor. Az ír egy Khabib Nurmagomedov-tól (csak a laikusok írják ú...
Melyik edzéstervvel lehet a legjobban izmosodni? Azzal, amelyik a teljes testet megmozgatja egy héten? Vagy egy héten egy izmot csak egyszer...
Tizenkettő-tíz-nyolc-hat… Klasszikusokat csak pontosan, ugye? Ha szeretsz piramisban edzeni, ne ugord át ezt a cikket! Ha a tizenkettes soro...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!