A (helyes) célok kitűzése

 / 4.9
Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

Motiváció.

Mára ez a szó már nem több sajnos egy elcsépelt közhelynél. Úton-útfélen mindenki motivál manapság, vagy legalábbis szeretne motiválni. Ha beírod egyszerűen a “gym” vagy a “workout” szót a legnépszerűbb videómegosztó keresőjébe, akkor az első találatok között egészen biztosan valami motivációs szart fogsz találni.

Hogy miért szar?

Mert ezeknek a legnagyobb része igénytelenül összevágott, szinte már idegesítő zenével aláfestett, mindenhonnan összelopkodott anyagokból áll. Mások szellemi termékeiből, mindezt ráadásul fos minőségben. Hangsúlyozom, ez csak az átlag, természetesen vannak kivételek, de nagyon csekély számban.


De mégis akkor mi az, ami motiváljon inkább? Miért érdemes ezt az egész sportot csinálni? Menjünk is egy lépéssel tovább: nem a sportot, ezt az életmódot? Mégis mi számít egy normális célnak? Egyáltalán nem könnyű a kérdés, de valamiféle irányt azért megpróbálunk mutatni a három legelterjedtebb motiváción keresztül: név szerint a külsőségeket, az elismerést és a teljesítményt górcső alá vetve. Persze mindezek mellett vannak azok, akik az egészségük jegyében teszik sportolással változatossá a hétköznapokat. Ők azok, akiknek külön tisztelet jár, ugyanis már sokkal többet tettek az életükért, mint az átlagember, de őket most azért kihagynánk az egyenletből.

A kinézet:

Hacsak nem törsz versenyzői babérokra, akkor rohadtul nem a kinézet az, aminek motiválnia kell. Kicsit paradox ez a megközelítés, ezt aláírjuk, hiszen egy esztétikai sportról van szó végül is. Nyilvánvalóan a legtöbben ezért kezdtetek el edzeni, hogy jobban nézzetek ki. Még én magam is, 14 éves kis pelyhestökű koromban, de az sem ma volt. Ezzel a kezdetekben nincs is különösebb probléma. Hogy miért nem célszerű a jobb kinézetért edzeni? Azért, mert a szépség nem örök. Az emberi test már csak ilyen: nagyon keveseknek adatik meg, hogy idősebb korára a fizikuma nem annyira látja kárát az idő vasfogának, edzés és táplálkozás ide vagy oda. Persze ha ez a két tényező megvan, akkor már sokkal jobb végeredményre számíthatsz az átlagnál.

Az elismerés:

Ez már egy fokkal jobb, de még mindig nem az igazi. Rövid távon működik az, ha az elismerésért dolgozol.

Az már más kérdés, hogy miért kell az, hogy elismerjenek?

Vajon tényleg ennyire számítana mások véleménye? Ezt a szempontot figyelembe véve kétféle emberrel fogsz az életben találkozni. Az első típus nem is nevezhető rossznak: ő megjegyzi ha fejlődtél, de azt sem rejti véka alá, ha szerinte összeestél egy kicsit, mindig próbál reálisan értékelni. A legapróbb fejlődésedet is dicsérettel nyugtázza. Ez azért viszonylag jó visszajelzés arra, hogy valamit jól csinálsz. Ilyenek például a közelebbi hozzátartozók, akik ki vannak békülve a választott életmódoddal, de egy edzőtársra is ráillik a meghatározás.

A második kaszt már problémásabb: ő az, aki mindenáron visszatartana. Jó kis mentalitás ez: benne nincs meg az, ami a fejlődéshez kell (gondolunk itt főleg az akaraterőre), így a helyett, hogy magát rázná gatyába és zárkózna fel melléd, inkább téged próbál visszahúzni az ő szintjére. Kurvára mindegy, hogy mit teszel le az asztalra: neki mindig lesz egy Józsi vagy Tibi nevű ismerőse, aki jobb nálad. Nem mellesleg ez nem csak a sportra jellemző, ilyen emberrel minden sarkon találkozhatsz az élet bármely terén. Ahogy mondani szokás, vérszagra gyűl az éji vad: ha egy ilyen emberrel hoz össze a sors, akkor ő megérzi rajtad ha az elismerésre pályázol és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megrendítse a saját magadba vetett bizalmadat. Ha mindenképpen az elismerés a cél, szíved joga, de egy valamit tarts szem előtt: az első csoport (mivel közeli ismerős) jó eséllyel nem szolgál majd objektív véleménnyel rólad, kvázi elfogult lesz. A második szemében meg sohasem lehetsz elég jó.

A teljesítmény:

A teljesítmény szoros kapcsolatban áll az elismeréssel, egyetlen apró különbséget leszámítva: nem az elismerésért hajtod ki a beled. Hanem azért tisztelnek, mert kőkeményen dolgozol, ezért kapod meg végül az elismerést, a befektetett energiáért cserébe. Remélem érthető a különbség, ok és okozat klasszikus esete.

Szerintem mind közül ez a legemberibb cél, a teljesítmény ugyanis örökre fennmarad.

Vegyünk példának egy erőemelést:

ez a sport nehéz, a szó legszorosabb értelmében. Itt nincs helye kifogásoknak, sem buziskodásnak. Ha adott súllyal szabályosan megcsinálod az egy ismétléses maxodat, az már valami. És itt most nem a fél mozgástartományos, pumpálós fekvenyomásra vagy a guggolásnak csúfolt rogyasztgatásokra gondolunk. Egóra könnyű edzeni, 200 kilóval guggolni már nem annyira. Egy erőemelő fekvenyomásnál például ha akár csak egy centivel is rövidebb a mozgástartomány a kelleténél (mondjuk nem érinti a mellkasodat a rúd, vagy érinti, de pattintod onnan), akkor az már egy érvénytelen gyakorlat. Hiába, ez nem az illúziók sportja.

Éppen ezért mindenkit, aki szerint a teljesítmény valóban fontosabb a páváskodásnál, az erőemelésre buzdítanánk: ott nincs semmi kamu, sem látvány-edzés. Csak te vagy és a rúd. Ha pedig feljön a súly, akkor egész biztosan beszélhetünk teljesítményről is, a megmozgatott kilóktól függetlenül. Egy idő után jönni fog az elismerés is és ha tényleg ennyire fontos, akkor a kinézet is. Igen, még egy erősportot végző személy is nézhet ki jól, nekik sem kötelező ám a Michelin-baba forma, csak a kajára kell odafigyelni, nézzünk csak meg egy élő legendának számító Savickas-t mostanában.

Amikor mondjuk csak egy edzőtárssal rendezett háziversenyen (ami azért mégsem hivatalos verseny) a saját határaidat feszegeted, olyan súlyokat mozgatsz meg szabályosan, amik eddig elérhetetlennek tűntek… Szerintem valahol itt kezdődik az igazi sport fogalma. A sport iránti alázat pedig ott, hogy nem egy nárcisztikus gyökeret faragsz magadból, hanem egy teljestménycentrikus sportolót, akit a munka öröme “motivál”.


Shop.Builder havi legolvasottabb cikkei
A Shop.Builder részletes összefoglalója a Mr. Olympia 2019-ről, benne Brandon Curry, William Bonac, Hadi Choopan, Roelly Winklaar és még sok...
Kevésbé köztudott, hogy a Mr. Olympia nem csak a testépítésről szól. A sportolók nem csak a fizikumukat, hanem a testi erejüket is fitogtath...
Testépítő és fitness edzéstervek kezdőktől haladókig mindenkinek! Kezdő átmozgató edzéstervek, haladó ossztott edzéstervek, sztáárok edzéste...
Futááás, izomépítés mellett? Tilos! Nem egy ilyen beszélgetést hallgattam végig öltözőben. A futás leeszi az izmot, nem fogysz, ellenben éhe...
Tóth Dani mutat egy brutál melledzést, és olyan tudást ad át Nektek, amit biztosan felhasználhattok az edzéseitek hatékonyabbá tételéhez. Pr...
A Shop.Builder adatbázisában több, mint száz edzésterv, és eddig közel 200 gyakorlat leírása található meg, többnyire videós bemutatással. A...
Ha szigorúan veszed az étrendedet, pláne ha diétázol, akkor az olyan földi bűnök, mint chips, nachos, popcorn, és társai hamar tiltólistára ...
Kezdő testépítőknél nagyon fontos, hogy fokozatosan, edzésről edzésre növeljék a terhelést. Ezt megtehetik az ismétlésszám, a súly, vagy pár...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!