4 karatés mítosz, amit szinte mindenki elhisz

2015-05-19
 / 3.0
Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

„1: A karatésok minden nap törnek téglákat”

Erről a mítoszról már mindannyian hallottunk. Tény, hogy a karatéban néha téglákat, léceket és jégtáblákat törnek (amit japánul úgy hívnak, hogy “tameshiwari”), de szinte senki sem csinálja ezt minden nap.


A legtöbb karate dojóban egyáltalán nincs tameshiwari. Hogy miért? Nos, ezt Bruce Lee fogalmazta meg a legjobban:

“A téglák nem ütnek vissza”.

Persze jégtáblákat nem csupán egy-egy nézőközönség lenyűgözése miatt szoktak törni puszta kézzel vagy könyökkel, hanem a technikai, a mentális és a fizikai képességek csiszolására érdekében is.

Egy léc, vagy egy tégla valójában a karatéka személyes korlátjainak fizikai manifesztációja. Ahhoz, hogy eltörje őket, a legmélyebb félelmeit kell eltörnie egyben. Ezen pedig általában nem mindennap, hanem csak egyetlen egyszer, vagy csak nagyon ritkán kell átesni.

2: “A karatésok tökéletesen uralják a testüket.”

A legtöbb karatés csupa lila folttal és horzsolással tér haza az edzések után. Nem azért, mert mazochisták, hanem azért, mert senkinek nincs tökéletes önkontrollja. A fizikai csata kiszámíthatatlanságában a teljes kontroll sajnos utópisztikus. Persze azért törekszünk rá – ki ne szeretné, hogy gyakorlás közben az előttünk lévő társunk arcától egy milliméternyire meg tudja állítani a rúgásait és az ütéseit?

Sajnos a valóságban ez szinte kivitelezhetetlen minden egyes alkalommal. A balesetek és a kisebb-nagyobb sérülések elkerülhetetlenek; még akkor is, ha a karatésok jobb önkontrollal rendelkeznek, mint az „átlagemberek”.

3: “A karatét szegény okinawai farmerek találták ki, hogy megvédjék magukat a japán szamurájok ellen.”

Persze. A rizsföldeken napi tizenkét órát dolgozó, nehéz életű farmerek a napjuk hátralévő részeit biztosan láthatatlan szamurájok ütlegelésével töltötték, és közben halálos rendszert fedeztek fel, illetve alakítottak ki. Ebbe még belegondolni is vicces.

Az igazság ezzel szemben az, hogy a karate legtöbb alapítója és úttörője jómódú arisztokrata volt – a legmagasabb osztályokba tartoztak, ezért volt idejük gondolkodni, tervezni és alkotni. A legendás Matsumura Sokon (1809-1899) például a „Pechin”, vagyis „A király testőre” osztályába tartozott. Egy idézettel szeretnénk feloszlatni ezt a téveszmét:

“A karate a kifinomult emberek harcművészete.” – Funakoshi Gichin.

4: “A fekete öv a legmagasabb rang a karatéban.”

Nem igazán. A fekete öv valójában csak a kezdet – aki eléri, annak végre elkezdődhet az edzés. A fekete övig minden más csak szimpla felkészülés. Jó, ha tudjuk, hogy Japánban nagyon sok gyermek rohangál fekete övvel a derekán, és bár ez sem túl normális jelenség, de Európában a fekete övet már-már megszerezhetetlen, legendás teljesítményként emlegetik.

Sokan abba is hagyják a tanulást és az edzést akkor, ha már elérték a fekete övet, ez pedig nagy hiba.


Kapcsolódó cikkek
Teljes mértékben képes helyettesíti a hagyományos liszteket, keményítőket, zselésítő anyagokat. Szénhidrátmentes ételek készítéséhez tökéletesen alkalmazható. M...
A glukóz izomerjének tekinthető. Összegképlete C6H12O6 teljesen megfelel a cukorénak, csak nincsen benne aldehid-csoport, a hattagú széngyűrű minden szénatomjáh...
A Fehér fűz (Salix alba, angolul White Willow) egy faféle, mely Közép-és Dél-Európában honos, de termesztik Észak-Amerikában is. A fa kérgét eltávolítják, és ki...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!